(MTI) - Győriványi Ráth György váltja Kesselyák Gergelyt az operaház főzeneigazgatói székében - ezt Hegyi Árpád Jutocsa, az intézmény főigazgatója jelentette be csütörtökön Budapesten; a közalkalmazotti tanács és a szakszervezet sem ért egyet a döntéssel: az érdekvédelmi szervezetek lépéseket terveznek a most kinevezett zenei vezető ellen.
Győriványi Ráth György megbízott vezetőként dolgozik június elsejétől, a posztra később pályázatot írnak ki - közölte a főigazgató újságírókkal. Egyelőre azonban nem lehet tudni, hogy pontosan mikor kerül sor a pályázatra.
"Én azért vállaltam ezt el, mert egyet értek ezekkel a dolgokkal, amik itt a színházban elkezdődtek, én úgy érzem, hogy személy szerint ezeket tudom segíteni a tapasztalatommal" - hangsúlyozta a kinevezett vezető a sajtóértekezleten.
A megbízott főzeneigazgató az MTI-nek elmondta, hogy nagy hangsúlyt helyez majd az egyeztetésre: a társulattal, a szakszervezettel, a közalkalmazotti tanáccsal és külső szakértőkkel is szeretne tárgyalni, mielőtt kialakítja álláspontját az operaház modernizációjáról. Erre hivatkozva egyelőre nem kívánt arra a kérdésre válaszolni, hogy Hegyi Árpád Jutocsa elképzeléseivel megegyezően szükségesnek látja-e a társulat létszámának és előadások számának csökkentését.
A megbízott főzeneigazgató hangsúlyozta, hogy több javaslatot szeretne kidolgozni. Ezek között lehet akár olyan elképzelés is, hogy az Opera és a hozzá tartozó Erkel Színház akár évi négyszáz előadással és az ehhez szükséges nagy társulattal működjön, de az is megvalósulhat, hogy egy színház és kisebb létszám lesz a Magyar Állami Operaházban - tette hozzá a vezető.
Győriványi Ráth György egyszer már dolgozott főzeneigazgatóként az Operában. 2001 tavaszán pályázaton nyerte el ezt a tisztséget, miután a másik induló, Peskó Zoltán visszalépett. Kinevezését 2001 márciusában Rockenbauer Zoltán akkori kulturális miniszter adta át, mandátuma öt évre szólt.
Győriványi Ráth Györgyöt 2002 júniusában mentette fel Görgey Gábor, az akkori kulturális miniszter vezetői alkalmatlanságra hivatkozva, a főzeneigazgatót az akkori főigazgatóval, Locsmándi Miklóssal együtt bocsátották el az operaház éléről. Győriványi Ráth György akkor bírósághoz fordult. Az ügyben a Fővárosi Bíróság másodfokon 2005 februárjában hozott részítéletében elrendelte, hogy karmesterként továbbra is foglalkoztassák az eltávolított főzeneigazgatót, ugyanakkor megállapította, hogy vezetőnek nem volt alkalmas Győriványi Ráth György.
A bírósági ítéletről szólva a most újra megbízott vezető a csütörtöki sajtóértekezleten elismerte, hogy hibázott négy évvel ezelőtt, de "rengeteget tanult" az elmúlt években.
"Az operaház tagságában nagy felzúdulás van ezzel a döntéssel kapcsolatban, illetve nemcsak a jelenleg megbízott főzeneigazgató személye az, amely a tagságot sokkolja, hanem a főigazgató személye is, aki ezt lépést teljesen önhatalmúan megtette" - hangsúlyozta az MTI-nek az Opera közalkalmazotti tanácsának elnöke.
Rácz István hozzátette, hogy Hegyi Árpád Jutocsa nemcsak a társulattal és az érdekvédelmi szervezetekkel nem egyeztetett, hanem figyelmen kívül hagyta a korábbi bírósági döntést, amely alkalmatlannak minősítette Győriványi Ráth Györgyöt a vezetői tisztségre.
Rácz István arra is rámutatott: négy évvel ezelőtt azt követően menesztette a kulturális miniszter Győriványi Ráth Györgyöt, hogy az operaház társulata összefogott a főzeneigazgató ellen. A közalkalmazotti tanács elnöke nem tartja kizártnak, hogy az Opera munkatársainak sorfala újra összezár.
Rotter Oszkár, a Magyar Állami Operaház szakszervezetének vezetője szerencsétlennek nevezte a mostani kinevezést.
"Ő persze muzsikus szakember, de ahhoz, hogy a most következő napokban, hetekben a konszenzus létrejöhessen a vezetés és a társulat között, nem feltétlen az ő személye volt szükséges" - értékelte Győriványi Ráth György kinevezését Rotter Oszkár.
A két érdekvédelmi szervezet vezetője nem zárta ki, hogy a főzeneigazgató megbízása következtében újabb demonstrációra kerül sor az operaházban.
Győriványi Ráth György szerint természetes a szakszervezet és a közalkalmazotti tanács ellenállása, hiszen olyan reformokról van szó, amelyek "sértik a munkavállalók érdekeit".
