Az Eurorádió ?Crossing Borders ? Határokon át? sorozatának budapesti hangversenyét Európa számos országában ? Bulgária, Dánia, Észtország, Finnország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Montenegro, Németország, Portugália, Spanyolország, Szerbia, Szlovénia ? hallhatják az Európai Műsorszóró Szervezett (EBU) 2006/2007-es hangversenyszezonjának részeként. Bartók Béla Cantata profana című kompozíciója Durkó Zsolt Altamirájával ellentétben nem egy térben és időben távoli kultúra művészetéből merít ihletet, hanem egy szomszédos nép még élő zenekultúrájából, a román népzenéből. Bartók már nagyon fiatalon, diákkorában, 1900 körül kezdett érdeklődni a népzene, kezdetben a magyar népzene iránt, s már ekkor gyűjtött dallamokat fonográfjával. Később felfigyelt a környező népek, többek között a szlovák és a román falvak zenéjére is. A szarvassá változott kilenc fiú történetéhez kapcsolódó román kolinda-dallammal, amely a Cantata profana alapja lett, 1913-ban találkozott egy népdalgyűjtő körútja során ? több változatban is. Ezek a fonográf-felvételek máig hallhatók. Ekkor már több éve folytatott népzenei gyűjtéseket román-lakta területeken, s a kolinda műfaja, mellyel a téli napfordulós ünnepségek részeként járták a fiatal fiúkból álló csoportok a házakat, ezek dallamai és szövegei teljességgel lenyűgözték. Több művet is szentelt e műfajnak, s később német nyelvű monográfiát is írt róluk. Liszt Ferenc Dante-szimfónia című művében, ahogy a cím is mutatja, az olasz irodalom szolgál témául a német romantikus programzenéhez. A középkori olasz irodalom és ? ahogy a mű legvégén hallható ? a gregorián ének, valamint a 19. századi szimfonikus zene rendkívüli találkozása ez a zenekarra, női karra és szopránszólóra készült mű. Liszt Ferenc az 1830-as években ismerkedett meg Dante Alighieri Isteni Színjátékával ? itáliai útja során, a férjét miatta elhagyó Marie d?Agoult társaságában olvasta. A Dante-szimfónia az ötvenes évek derekán készült el Weimarban. Eredetileg úgy képzelte Liszt, hogy bemutatójához ? valamiféle összművészetként ? vetített állóképeket, úgynevezett diorámákat készíttet Buonaventura Genelli festőművésszel; erről azután letett. Dante művének megfelelően három tételesre tervezte a szimfóniát. 1855 nyarán így írt Wagnernak: ?Már régen él gondolataimban egy Dante-szimfónia ? az év folyamán meg akarom írni ? három tételben: Pokol, Tisztítótűz és Paradicsom ? az első kettő csak zenekarra, az utolsó kórussal.? Fenti levélre válaszolva Wagner azonnal lebeszélte Lisztet a Paradicsom megkomponálásáról és a kórus alkalmazásáról. A tanácsot Liszt részben megfogadta: a mű két tételes. I.: Pokol. II.: Purgatórium. A Paradicsom helyett Istent dicsőítő latin himnusz, női karra írt Magnificat kapcsolódik a Purgatóriumhoz. Nyomtatásban később a műhöz kétféle befejezés készült. Napjaink karmesterei a visszafogottabb, kevésbé bombasztikus véget gyakrabban választják, a 16-ai koncerten is ez a befejezés lesz hallható. (2006. október 16. 20:00 Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem ? A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának, Énekkarának és Gyermekkórusának hangversenye (Határokon át (Crossing Borders) az Eurorádió (EBU) sorozata; Durkó Zsolt: Altamira; Bartók Béla: Cantata profana; Liszt: Dante-szimfónia; Molnár András, Kovács István, Szmodics Barabara (ének); karig.: Strausz Kálmán, Thész Gabriella; vez.: Vásáry Tamás)
