A kortárs mű huszonöt esztendeje íródott. Olyan oratórium, amelyből hiányzik a szó, a szöveg. Volt erre már példa a zeneirodalomban, Haydn "A Megváltó utolsó hét szava a keresztfán" című műve is ilyen. A hangszerek dominálnak. Itt például a cselló (Varga Tamás) és a baján (Owen Murray). Játékukkal egyszerre testesítik meg a lágy, érzelmes, éteri felsőbb világot, valamint az erőteljes, erőszakos, durva alvilágot. Gubajdulina egyébként 76 éves, s magyarországi felfedezése a 2005-os Pannonhalmi Fesztiválhoz kötődik, amikor számos műve felcsendült végre nálunk is korunk egyik legelismertebb, a világon legtöbbet játszott zeneszerzőjének. A Hét szó is szerepelt az akkori koncerten Keller András és a Weiner-Szász zenekar jóvoltából. Az akkori kritikák szerint izgalmasabb volt, mint az utána játszott, s itt már emlegetett Haydn-mű.
Mozart Requiemjét aligha kell bemutatni. A géniusz utolsó művét a közrádió zenei együttesei oly sokszor játszották már, hogy álmukból felébredve is tudják. De Fischer Ádám karmester keze alatt minden tud más lenni. Új értelmet nyernek a művek. Még az ilyen ismertek is. Húsvét előtt különösen fontos ilyen szép zenéket hallgatni.
(2007. április 5. 19:30 Zeneakadémia Nagyterem (Budapest) - A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának és Énekkarának hangversenye; Gubajdulina: Hét szó; Mozart: Requiem, K 626; km.: Csereklyei Andrea, Meláth Andrea, Fekete Attila, Kovács István (ének), Varga Tamás (gordonka), Owen Murray (baján), karig.: Strausz Kálmán, vez.: Fischer Ádám - Oratórium-bérlet V/5)
