Február 19-én este nyolctól Gadó Gábor és Dukay Barnabás szerzői estjére kerül sor. "Gábor szívesen nevezi a zenéjét fohásznak. Ettől az még lehetne szánalmasan naiv, egy bigott ember önszuggesztióból táplálkozó eksztázisa is, de pont a fordítottja ennek. Gábor úgy komponál, ahogyan a nagy misztikusok imádkoznak: az ima nem annyira az áhítat kifejezése, mint inkább a virrasztásé, a vigíliáé. Aszkézise révén igen messzire jutott a harmónia nyelvének megismerésében, és ezt csodálatraméltó tudással társítja a keleti és nyugati kultúrák határán kialakult magyar zene modális hagyományaival.
Szélsőséges tisztánlátása ragyogó felépítményeket teremt. Ez az oka annak, hogy miközben elvezet a disszonánstól, az attól csak még váratlanabbnak ható konszonáns hangzásig, elsodor és kiforgat magunkból, oda juttat, ahol elveszítjük magunkat, és úgy elragad, hogy beleborzongunk" - írja Gadóról zenéjének egyik legjobb értője, Franck Bergerot, a francia Jazzman című zenei szaklap vezető újságírója.
Dukay Barnabás a győri Tinódi Lantos Sebestyén Zeneművészeti Szakközépiskolában kezdte zenei tanulmányait Unger Ilona (zongora) és Fekete Győr István (zeneszerzés) növendékeként. 1969 és '74 között a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán zeneszerzést tanult Sugár Rezsőnél, diplomáját 1976-ban szerezte meg. 1970 és '90 között az Új Zenei Stúdió tagja. 1974-től 1991-ig a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola tanára, ahol szolfézst és zeneelméletet tanított. 1991 óta a Zeneakadémián tanít.
Február 23-án este nyolctól Burdon fesztivál '08 - a Magyar Duda és Tekerő ünnepére kerül sor. Fellép a Magyar Dudazenekar és a Magyar Tekerőzenekar, vendégük pedig Pál Pista bácsi, a legendás 89 éves tereskei dudás-énekes pásztorember lesz. Hangszerkiállításra is számíthatnak az érdeklődők, valamint Istvánfi Balázs - DUDA idő nélkül című új lemezének bemutató koncertjére is sor kerül.
Mindkét hangszer azonos az állandó, úgynevezett orgonapont (burdon) alkalmazásában. Európa számos zenei eseményének kedvenc hangszerei, nem egy esetben önálló fesztiválokat átölelő instrumentumai a különféle dudák és tekerők. E hangszerek mindkét esetben hosszú átalakuláson mentek végig a középkori udvari zenekarokon át egészen az ezeket utoljára használó pásztoremberekig. Mivel egyszerre több hang megszólaltatására alkalmasak, eleink önálló zeneszolgáltatói voltak ezek a hangszerek a különféle társadalmi eseményeken. A dudának a népzenei hangszerek között sajátságos énekelt irodalma is kialakult.
A kortárs zenében is egyre népszerűbb e hangszerek használata. Ma már kimagasló képviselői vannak mindkét hangszercsoportnak. Sajnos a két hangszert minél összetettebben bemutató önálló rendezvénnyel eddig adósak maradtak a különféle fesztiválszervezők Magyarországon. Ezt a hiány kívánja betölteni a Fonó Budai Zeneház.
