Hogyan olvasnak kottát a vak muzsikusok?

Zene

 

Mint azt Kiss Katalin, a FSZEK Zenei Gyűjteményének vezetője az MTI-nek elmondta, a kottákat július elseje óta folyamatosan hozták át a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségéből, ahol egy szekrényben pihentek.  A szakkönyvtári feldolgozást, katalogizálást az ünnepélyes átvételre be is fejezték, mostantól az ország bármely részéből elérhető az anyag.

Kiss Katalin hozzátette: sok vak, illetve gyengénlátó zenét tanuló járt eddig is hozzájuk, ők azonban látó társaik segítségével hallás után sajátították el a műveket, hiszen korábban nem voltak Braille-kottáik. Az intézmény vásárolt ugyan egy speciális szoftvert, amely a normál kottákat Braille-é alakította át, a nyomtatás azonban rendkívül megdrágította az eljárást, hiszen egy 10 lapos kotta Braille-ben 50-60 lapot tesz ki, és csak különleges papírra nyomtatható. A könyvtár munkatársai ráadásul nem olvassák a Braille-jeleket, így nem tudták ellenőrizni, vajon a számítógép hibátlanul dolgozott-e. Ez a módszer tehát nem vált be - mutatott rá a zenei gyűjtemény vezetője.

A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségétől a könyvtárba került kották egyenként másfél-két kilósak, a feldolgozásban egy látássérült házaspár, Németh Tamás vak és Berta Edina gyengénlátó zenetanár volt Kiss Katalinék segítségére. A Braille-kottákon - amelyek péntektől az országos könyvtárközi kölcsönzési rendszerben is kérhetők (interneten és postai szállítással) - javarészt zongorára írt művek és kamarazenei alkotások találhatók.

Az ünnepélyes átadást követő koncerten az Összhang Alapítvány művészei: Bartolf Zsuzsanna, Flamich Mária (ének), Geszti Eszter (fuvola), Hoffmann Rita (próza), Berta Edina, Csányi Márton, Magyar Csaba, Németh Tamás (zongora) zenéltek, Németh Tamás pedig a koncertet követően rögtönzött bemutatót is tartott a Fidelio.hu olvasói (és nézői) számára.