Holdfény és balladák

Zene

Mácsai Pál <i>(fotó: Nagy Károly Zsolt)</i>
Mácsai Pál (fotó: Nagy Károly Zsolt)

Mácsai Pál és Huzella Péter évek óta nagy sikerrel játsszák a Villon balladáiból összeállított műsorukat. A fesztivál keretében gyönyörű és méltó környezetben, a Széphalomban található Magyar Nyelv Múzeumában adták elő a műsort. Az idén tavasszal, uniós forrásból épült múzeumhoz gyönyörű, ősfás parkban, a Kazinczy Ferenc emlékére állított mauzóleum közvetlen szomszédságában vezet az út. A múzeum színháztermében, augusztus 11-én lezajlott előadáson Huzella és Mácsai két gitárral, önmagukat kísérve adták elő a gondosan összeállított műsort, amely egyaránt tartalmazott eredeti verseket több magyar költő fordításában, illetve Faludy György legendás átköltéseit is - mindezt Huzella Péter megzenésítéseivel. Mácsai számára igazi jutalomjáték a balladák monológjainak megszemélyesítése, mint már oly sokszor, ezúttal is nagy sikert aratott a zenés irodalmi előadás, amelyen ezúttal a Patricius Borház kínálta termését.

Az orosz pianisták legújabb generációjának egyik gyöngyszeme mutatkozott be ugyanezen a napon a tokaji Degenfeld étteremben. Kszenyija Lubjancseva az orosz zenész csodagyerekek sorát gazdagítja, akinek játéka érett érzelmekkel teli, és rendkívüli virtuozitással is bír. A művésznő Kuhlau, Chopin, Szkrjabin, Medtner és Liszt műveiből állította össze szólózongora-műsorát, amelynek előadását szélsőséges dinamikai és tempógazdagság jellemezte. A fiatal szentpétervári művésznő, aki korábban Hamburgban, jelenleg szülővárosában képzi magát, máris jelentős nemzetközi karriert tudhat maga mögött: Európa több országában koncertezett már, és számos nemzetközi versenygyőzelemmel is büszkélkedhet.

Ksenia Lubyantseva <i>(fotó: Nagy Károly Zsolt)</i>
Kszenyija Lubjancseva (fotó: Nagy Károly Zsolt)

Augusztus 12-én a fesztivál egyik csúcspontjához érkezett, amikor a francia George Momboye tánctársulat adta elő Holdfény című produkcióját. Az 1992-ben alapított együttes mintegy ötven táncosával jelentős nemzetközi sikereket tudhat maga mögött. A francia koreográfus elsősorban a franciaországi bevándorló közösségek kultúrájából merít ihletet, de hatott rá a Graham- vagy a Limón-technika, és különböző afrikai tradicionális és városi mozdulatstílusok. Mindennek lenyűgöző lenyomata a Holdfény, amely óriási revelációt okozott a Disznőkő szőlőbirtok traktorgarázsának nézőterén. A mű egyszerű történetén felülemelkedik a három táncospár elképesztő energiája, amely a két ütőhangszeres produkciójával kiegészítve áradt a színpadról. A világzene kedvelői számára külön élményt jelenthetett a djembe-játékos fantasztikus dobszólója, aki a színpadon a táncosokkal együtt - vagy olykor szinte ellenükben - "versengett" a közönség kegyeiért. Az előadás színültig telt humorral és öniróniával, s a fekete-afrikai közösségek társadalmát szokatlanul friss, pozitív megközelítésben mutatta be.