Hommage a Cziffra György emlékhangverseny a Zeneakadémián

Zene

A hangversenyen a tizenkét éve elhunyt, világszerte elismert zongoraművészre, Cziffra Györgyre emlékeznek. Balázs János Liszt Ferenc, Kálmán Imre, Chopin, Bartók, Musette, Brahms, Strauss, Youmans, Gershwin és Vecsey műveit adja elő, amelyeket Cziffra György is gyakran játszott. A hangversenyen bevezetőt mond Batta András, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora. Cziffra György (1921-1994) igen nehéz anyagi körülmények között élő zenész családból származott. Kivételes tehetsége már ötéves korában megmutatkozott. Dohnányi Ernő jóvoltából kilenc éves korában a Zeneakadémiára került, ám kiemelkedő tehetsége ellenére a művészvilág nehezen fogadta be; a pesti lokálok gyakori fellépője lett. A második világháborúban hadifogságba esett. 1950-ben feleségével külföldre próbált menekülni, de az ÁVH elfogta, s több évre munkatáborba került. Szabadulása után három évvel, 1956. október 22-én Bartók II. zongoraversenyét játszotta óriási sikerrel ? a hangverseny többek szerint nagy hatással volt az október 23-i hangulat kialakulására. A határok megnyitását követően Bécsbe emigrált, Londonban és Párizsban koncertezett, majd Franciaországba költözött, amely második hazája lett. 1966-ban elindította a Festival de la Chaise Dieu elnevezésű orgonafesztivált, 1969-ben megnyitotta a ?Cziffra György? versailles-i zongoraversenyt. Halála előtt néhány évvel Franciaországban megkapta a Becsületrend tiszti fokozatát, 1993-ban pedig a Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki hazánkban. 1994. január 14-én halt meg Párizsban. Repertoárján elsősorban Schumann, Chopin és Liszt művei szerepeltek, s gyakran játszotta Liszt-stílusú átiratait, parafrázisait is.