A Magyar Zenei Tanács az 1949-ben egyéni tagokkal alakult Magyar Zeneművészek Szövetségének jogutódja. Célja a magyar zenekultúra fejlődésének társadalmi eszközökkel való előmozdítása, a zenei értékek védelme és minél szélesebb körű terjesztésének előmozdítása, a zene társadalmi bázisának fejlesztése az oktatási struktúrában és a zenei öntevékenységben, a magyar zenekultúra nemzetközi pozícióinak erősítése. Jelenleg 38 társadalmi szervezet, 14 társult intézmény és 10 rendkívüli egyéni tag alkotja.
A Magyar Zenei Tanács főbb tevékenységi körei:
- összefogja és koordinálja a zenész társadalom szakmailag, műfajilag vagy regionálisan elkülönülő csoportjainak tevékenységét, segíti azok hazai és nemzetközi munkáját;
- részt vesz a zenekultúrát érintő törvények, rendeletek, fejlesztési tervek kidolgozásában, véleményezésében, segíti az államigazgatás kulturális és oktatási területet érintő tevékenységét;
- együttműködik más zenei és művészeti szervezetekkel, intézményekkel;
- képviselteti magát szakmai döntéshozó vagy tanácsadó testületekben, a Nemzeti Kulturális Alap felkérésére koordinálja a zenei kurátorok delegálását;
- muzsikusokat terjeszt fel állami kitüntetésekre, valamint koordinálja a kulturális miniszter által adományozott zenei művészeti díjakra való javaslattételeket;
- a Zene Világnapján - a hivatásos énekkarokkal és szimfonikus zenekarokkal közösen - kiadja "az évad legjobb énekkari- és zenekari művésze" okleveleket;
- a zenekultúrát érintő fontos kérdésekben nyilvánosan állást foglal, megjeleníti a zenésztársadalom érdekeit a szélesebb nyilvánosság előtt is;
- tájékoztató tevékenységet lát el a zenei élet minden területét érintő bel- és külföldről érkező kérésre.
A Magyar Zenei Tanács elnökségének és tagjainak névsora ide kattintva tekinthető meg.
