(MTI) - A "Bartók+Bécs 2009" Miskolci Nemzetközi Operafesztivál főszereplője Bécs, Európa és a világ egyik legnagyobb zenei fővárosa. A Bécshez kötődő zeneszerzők műveit, az osztrák muzsika több mint két évszázadának kiemelkedő értékeit mutatja be idén a rendezvény, ebből a csodálatos zenei világból tíz zeneszerző "érkezik" vendégségbe Miskolcra a fesztivál idejére - részletezte Bátor Tamás, az operafesztivál igazgatója.
Mint mondta, operáról operára más-más zeneszerző alkotása csendül fel. Például Joseph Haydn darabjai, akinek az életműve egyebek mellett 107 szimfóniát, 24 operát és színpadi művet, 14 misét, oratóriumokat, szólókoncerteket, zongoraműveket és kórusműveket tartalmaz. A bécsi klasszika mesterére a miskolci operafesztivál műveinek megszólaltatásával emlékezik halálának bicentenáriumán. Operái közül kettőt tűznek műsorra: az Aki hűtlen, pórul jár című művét Káel Csaba, Az énekesnőt pedig Toronykőy Attila rendezésében láthatja a közönség.
Bátor Tamás hozzátette: Wolfgang Amadeus Mozart munkásságát nem lehet nem említeni, ő az, aki óriási hatást gyakorolt az operára. "Mozart szellemisége ott van mindenütt, ahol igaz zene szól, ahol nemcsak a művészet csodáját mutatják föl, hanem az emberségét is" - mutatott rá az igazgató.
Kiemelte, hogy a rendezvénysorozaton Mozart több operája is színpadra kerül: A varázsfuvolát a Lett Nemzeti Opera, a Figaro házasságát a Bukaresti Nemzeti Opera, az Apolló és Jácint című művet a Moszkvai Helikon Opera mutatja be. Különlegességként látható majd Mozart 12 éves korában írt dalszínházi műve, a Bastien és Bastienne, amelyet a kassai Musica Iuvenalis vonósegyüttes közreműködésével mutat be a fesztivál. A Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának magánének tanszaka egy ugyancsak ritkán látható darabját, A kairói lúd című operát hozza el.
A szecesszió zenei világát idézi Richard Strauss, a csillogó, szemkápráztató, hibátlan technikával dolgozó "varázsló". Muzsikájával meghódította a bécsi publikumot, amely boldogan derült az Ariadné Naxos szigetén burleszk játékán, amelyben két, ellentétes hangulatú és tartalmú történet, valamint két zenei műfaj olvad össze. Az egyfelvonásos operát Miskolcon a Pozsonyi Nemzeti Színház társulata adja elő.
A fesztiválon szerepel Arnold Schönberg műve is, a Mózes és Áron című darab, amelyet a zeneszerző az 1930-as évek elején kezdett el írni. Ezt a Schönberg-művet magyar operaszínpadon még nem láthatta a közönség, ősbemutatója a Nemzeti Filharmonikusok és a Miskolci Nemzetközi Operafesztivál közös produkciójában június 17-én lesz Kocsis Zoltán vezényletével és Giorgio Pressburger rendezésében.
A zeneszerző megírta a Mózes és Áron prózai változatát is A bibliai út címmel, amelyet az opera bemutatójának napján, a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóinak vendégjátékában, Gálffi László rendezésében láthat a közönség.
A programok és a zeneszerzők sorát folytatva Bátor Tamás kiemelte még Alban Berget, aki ugyancsak az új stílus képviselője. Műveinek bemutatóját hangos sikerek és botrányok egyaránt kísérték, a szerzőt viszont mindenképp elindították világhódító útjára. Berg két operát alkotott irodalmi forrást felhasználva: Büchner remekéből megírta a Wozzecket, majd Wedekind drámája alapján a Lulut. A Wozzecket a Miskolci Nemzetközi Operafesztivál és Gerai Állami Színház közös produkciójaként láthatja a publikum, a Lulut pedig a Moszkvai Helikon Opera vendégjátékában.
A fesztivál névadója, Bartók Béla egyetlen operájának bemutatója elmaradhatatlan hagyománya a fesztiválnak. A kékszakállú herceg várát ezúttal a Szegedi Nemzeti Színház mutatja be, Juronics Tamás rendezésében.
