Hozzátartozók és gyászolók veszik körül Msztyiszlav Rosztropovics világhírű orosz csellóművész és karmester koporsóját a moszkvai Novogyevicsi temetőben tartott temetési szertartáson 2007. április 29-én. Rosztropovics 80 éves korában, két nappal korábban hunyt el. (MTI/EPA/JURIJ KOCSETKOV)
(MTI/dpa/AFP) - Rosztropovics sírját egyszerű ortodox kereszt díszíti. Rosztropovics temetése volt a második nagy temetés négy napon belül Moszkvában, a sírnál a művész özvegye, Galina Visnyevszkaja operaénekes mellett két lánya, Jelcin özvegye, Naina és a spanyol királyné, Sofia gyászolt. A Novogyevicsi temetőben nyugszanak az orosz politikai és művészeti élet nagyságai, mások mellett Nyikita Hruscsov, Anton Csehov, Nyikolaj Gogol, Mihail Bulgakov, Dmitrij Sosztakovics, Szergej Prokofjev, Alekszandr Szkrjabin, Fjodor Saljapin. A több mint hat hektáros temetőt a XVI. században alapították a Novogyevicsi kolostor területén.
Galina VISNYEVSZKAJA orosz operaénekesnő, Msztyiszlav Rosztropovics világhírű orosz csellóművész és karmester özvegye és lánya, Jelena, valamint NAINA asszony, Borisz Jelcin egykori orosz elnök özvegye bújik egymáshoz a moszkvai Novogyevicsi temetőben tartott temetési szertartáson 2007. április 29-én. Rosztropovics 80 éves korában, két nappal korábban hunyt el.(MTI/EPA/SZERGEJ CSIRIKOV)
A temetés előtt Rosztropovics holttestét a moszkvai Megváltó Krisztus katedrálisban ravatalozták fel, ahol gyászmisét is tartottak. A pravoszláv világ legnagyobb székesegyházát a Napoleon fölött aratott győzelem emlékére építették, de a fehér falú, aranyozott kupolájú templomot 1931-ben Sztálin utasítására felrobbantották, s helyén sokáig uszoda volt. Újjáépítését Jelcin elnökségének idején kezdték el, 2000 augusztusában szentelték fel. Szombaton a moszkvai konzervatóriumban ezrek vettek búcsút a nyitott koporsóban fekvő Rosztropovicstól, köztük Vlagyimir Putyin orosz elnök is. A részvétnyilvánításokat Visnyevszkaja fogadta a konzervatórium nagytermében. A család kérésére beszédek nem hangzottak el, csak gyászzene szólt. Az emberek megrendülve gyászolták egyik legnagyobb művészüket. "Oroszország árva lett. Rosztropovics vezetett bennünket az életben. Emlékezünk arra is, hogy mit tett 1991-ben (amikor is Jelcin oldalára állt a kommunista puccsistákkal szemben). Nagy bátorságról tanúskodó állampolgári cselekedet volt" - mondta könnyeit hullajtva Leila Kacsarava, egy Moszkva környékén élő grúz asszony.
Bach nélkül Rosztropovics számára az élet nem volt élet
A pénteken Moszkvában súlyos betegségben elhunyt és vasárnap eltemetett Msztyiszlav Rosztropovics (1927-2007) a spanyol Pablo Casals mellett a XX. század legjelentősebb gordonkaművésze volt.
Csodagyerekként már négy éves korában megtanult zongorázni és 13 évesen lépett fel először mint csellista. 1937 és 1948 között a moszkvai konzervatóriumban végezte tanulmányait, majd 1957-től tanárként működött ugyanott. Első hangversenyét 1945-ben adta Moszkvában, 1964. évi első németországi fellépését követően pedig nagy sikerrel szerepelt számos európai országban és Amerikában is. Nagy pártolója volt a modern zenének, az ő kezdeményezésére rendezték meg 1963-ban az első szovjetunióbeli modern zenei fesztivált. Orosz kritikusok szerint muzsikájában a mélyenszántó érzelem intellektualitással és rendkívüli formaérzékkel párosult. Baráti kapcsolat fűzte olyan zeneszerzőkhöz, mint Dmitrij Sosztakovics, Szergej Prokofjev és Alfred Schnittke, akiknek nem egy kompozícióját ő adta elő elsőként. Külföldi zeneszerzők, például Benjamin Britten, Leonard Bernstein vagy Pierre Boulez is komponált számára darabokat. Hangversenyeit gyakran Johann Sebastian Bach valamelyik szerzeményével fejezte be, mert - mint mondta - "Bach nélkül számomra nem élet az élet". Rosztropovics, aki orosz vélemény szerint "genetikai adottságánál fogva nem félt a hatalmon levőktől", 1971-ben összetűzésbe került a szovjet hatóságokkal, mert pártját fogta a neves írónak, Alekszandr Szolzsenyicinnek. Feleségével, Galina Visnyevszkajával, a moszkvai Nagy Színház sztárénekesével együtt 1974-ben emigrálni kényszerült, négy évre rá pedig megfosztották őket szovjet állampolgárságuktól, s csak 1990-ben kapták vissza azt. Legendás volt Rosztropovics 1989. évi berlini fellépése. Két nappal a berlini fal leomlása után nagy nyüzsgés közepette ott ült a Checkpoint Charlie-n, a híres berlini kelet-nyugati átkelőhelyen és gondolataiba merülve játszott Bach-kompozíciókat. Ez a "spontán koncert személyes imádság" volt a számára, mivel csak a berlini fal leomlásával állt helyre Kelet és Nyugat egysége. Akárcsak akkor Berlinbe, éppen olyan gyorsan sietett Rosztropovics 1991-ben Moszkvába, amidőn ott kommunista puccs fenyegette az alig kivívott szabadságot. Később "életének legszebb napjaiként" emlegette azt a három napot, amelyet a nemrég elhunyt Borisz Jelcin orosz elnökkel töltött az ostrom alá vett kormányzati központban. Szülőföldjükre hazatérve Rosztropovics és felesége jótékonysági szervezetek egész hálózatát hozta létre énekesek és muzsikusok támogatására.
