Az AEGON Magyarország Zrt. a díjjal kívánja elismerni és támogatni a kortárs magyar művészeket. A hárommillió forint pénzjutalommal járó díjat első alkalommal Spiró György vehette át május 5-én a szakmai zsűri döntése nyomán, amelynek tagjai: Babarczy Eszter kultúrtörténész, Széchenyi Ágnes irodalomtörténész, kritikus, Lévai Balázs, a Magyar televízió szerkesztője, rendező-műsorvezetője, Margócsy István irodalomtörténész, kritikus és Radnóti Sándor esztéta, kritikus, egyetemi tanár. A díjhoz az ötletet a rangod Herder-díj adta, amelynél a kitüntetett művész ösztöndíjra jelölhet egy fiatal tehetséget. Az AEGON Művészei Társdíjnál azonban az alapító nem akarta semmilyen módon megkötni a díjazott író kezét, aki így nemcsak fiatal tehetséget választhat, hanem olyan művészt is, aki valamilyen jelentős művet alkotott, s ez az elismerés is felhívhatja rá a figyelmet, segítheti őt további munkájában. Az alapítónak egyetlen kérése volt: Spiró György indokolja meg döntését, tartson laudációt jelöltjéről. A laudáció a kétmillió forint összegű társdíj átadásakor, 29-én hangzik majd el a Bárka Színházban, valamint mindkét művész itt veheti át azt a kisplasztikát, amelyet Pap Éva, a Magyar Képzőművészeti Egyetem végzős hallgatója készített, miután megnyerte a díj elkészítésére kiírt pályázatot. Az est egyben a ?Képzett társítások? című sorozat első előadása is. Az estek házigazdája a népszerű színművész, rendező, a Bárka Színház igazgatója, Alföldi Róbert lesz, a sorozat szerkesztője Eszéki Erzsébet kulturális újságíró, szerkesztő. Jeney Zoltán 1943. március 4-én született Szolnokon. Zeneszerzési tanulmányait a debreceni Kodály Zoltán zenei szakközépiskolában Pongrácz Zoltánnál kezdte, majd Farkas Ferenc növendékeként a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián folytatta, végül 1967-68-ban a római Santa Cecilia Akadémián Goffredo Petrassi mesteriskolájában fejezte be. 1970-ben Eötvös Péterrel, Kocsis Zoltánnal, Sáry Lászlóval, Simon Alberttel és Vidovszky Lászlóval együtt megalapította az Új Zenei Stúdiót. Egy évvel később Huszárik Zoltán Szindbád című filmjéhez írt zenét, ezt számos további filmes felkérés követte, közül csak néhány példa: Szarvassá vált fiúk, Jelbeszéd, Jób lázadása. 1974-ben az Új Zenei Stúdióval három koncertet adott Párizsban. 1978-ban a görögországi Delphiben álmában felfedezett egy pszeudo-modális skálarendszert, amely két, egymást 12 fokra kiegészítő ógörög skálán alapul. E rendszert a még abban az évben bemutatott, Kallimakhosz himnuszára írott, Apollónhoz című kantátájában használta először. 1984-es svédországi turnéja során kilenc koncerten harminc műve hangzott el, ezekből öt világpremier. 1985-ben vendégkutató volt New Yorkban, a Columbia egyetemen. Tengerentúli tartózkodása idején több egyetemre is meghívták előadóként, a New York-i Experimental Intermedia Foundation pedig portrékoncertet adott a tiszteletére. 1988-89-ben DAAD-ösztöndíjjal tartózkodott Nyugat-Berlinben. Vendégprofesszorként dolgozott 1981-ben Lengyelországban, 1986-ban a győri nyári zeneszerzői szemináriumon, 1988-ban Amsterdamban a Gaudeamus Alapítvány kurzusán, 1999-ben a chicagói North Western University-n, 2000-ben Münsterben. A Zeneakadémián Kroó György felkérésére kezdett tanítani. 1986 és 1995 között a zenetudományi tanszak tanára volt, 1995-től a zeneszerzés és karmesterképző tanszék vezetője. 1999-től a Zeneakadémia Mestertestületének elnöke, 2002-től a Doktoriskola vezetője. Érdemes művész, 1993 óta a Széchenyi Művészeti és Irodalmi Akadémia tagja. 1993 és 1996 között a Magyar Zeneszerzők Egyesületének elnöke, 1993-tól 1999-ig az Új Zene Nemzetközi Társasága (ISCM) elnökségének tagja, 1996 és 1999 között egyben alelnöke. A Budapesti Fesztiválzenekar 1993-ban rendelte meg a később hat részessé alakuló oratórium, a Halotti szertartás első részét, a Commendatio aminae-t, amely 1994-ben a Budapesti Fesztiválzenekar koncertjén, Yehudi Menuhin vezényletével szólalt meg először. A Halotti szertartás II.-III. részének a bemutatója a Dobszay László által szervezett Cantus Planus konferencia egyik hangversenyén hangzott el 2000-ben. Az 1987 óta készülő művet Jeney Zoltán 2005-ben fejezte be, az ősbemutatót 2005. október 22-én a Budapesti Őszi Fesztivál keretében tartották a Nemzeti Hangversenyteremben: a Nemzeti Filharmonikus Zenekart és Énekkart Kocsis Zoltán vezénylete, az énekes szólistákon kívül közreműködött az Amadinda Ütőegyüttes is. Jeney Zoltán így vall Halotti szertartás című alkotásáról: ?A mű szerkezete a halotti szertartás középkori menetét követi, de a liturgikus szövegek a latin mellett héber, görög, német és ószláv nyelven is megszólalnak. A műben megjelennek 20. századi magyar és olasz költemények (Orbán Ottó, Pilinszky János, Tandori Dezső, Weöres Sándor, illetve Laura Romani versei), temetési népénekek is. Zeneileg a műnek három alapeleme van: az egyik az a 128 hangból álló sor, amely először a művet bevezető mottóban hangzik el, majd különböző változataival átszövi a teljes darabot. A másik a temetési szertartás gregorián énekhanganyaga, amely a sokrétű zeneszerzői megmunkálás során mai hangzásvilágba integrálódik. A harmadik alapelem a hatfokú ?pszeudo-modális? hangrendszer.? Jeney Zoltán díjai: 1979: Kassák-díj (a párizsi magyar irodalmi folyóirattól, a Magyar Műhelytől) 1982: Erkel Ferenc-díj 1988: Bartók Béla?Pásztory Ditta-díj (a Bartók-Pásztory Alapítványtól) 1990: Érdemes Művész 2001: Kossuth-díj 2006: Bartók Béla?Pásztory Ditta-díj másodszor; AEGON Művészeti Társdíj A Képzett társítások következő előadásai: Október 27. 19:00 Bárka Színház Závada Pál könyvének bemutatója Km.: Szüts Miklós festő- és fotóművész, Darvas Benedek November 24. 19:00 Bárka Színház Parti Nagy Lajos új könyvének bemutatója Km.: Pálfi György filmrendező, Vázsonyi János (szaxofon)
