(MTI) - A nemzetközi hírű karmester azért indított személyiségi jogi pert a két művészszervezet ellen, mert álláspontja szerint egy idézőjel áthelyezésével meghamisították a New York Times-nak adott interjúját. "Örülök, hogy pont került az ügy végére, amely sok szomorúságot okozott nekem" - fogalmazott az MTI-hez eljuttatott írásos nyilatkozatában Fischer Iván.
A karmester képviseletében nyilatkozó Váradi Júlia tájékoztatása szerint a zenei szervezetek azt terjesztették Fischer Ivánról, hogy az interjúban Kocsis Zoltán Kossuth-díjas zongoraművészt, karmestert és a Nemzeti Filharmonikusokat ócsárolta. A Fővárosi Ítélőtábla április 5-i jogerős döntésében kimondta, hogy Fischer Iván nem tett említést művésztársairól a vitatott cikkben. Ezért a bíróság arra kötelezte a zenei szervezeteket, hogy az ítéletet tegyék közzé honlapjukon, illetve a Zenekar című kiadványban.
Fischer Iván MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában úgy fogalmazott: "a folyamat már több, mint húsz éve tart, közvetlenül a Budapesti Fesztiválzenekar megalakítása után kezdődött. Miközben munkánkat a közönség és a nemzetközi zeneélet mindig hatalmas lelkesedéssel, örömmel követte, a magyar zenei szervezetek részéről rengeteg keserűség ért, újra és újra különböző rémhíreket, rágalmakat terjesztettek el a hazai nyilvánosság körében." Hozzátette, hogy mindezek miatt már másodszor kellett bírósághoz fordulnia, amit nem szívesen tesz. "Annak örülnék legjobban, ha a zenei szervezetek vezetői végre felismernék, hogy mi is a magyar kultúra ügyét szolgáljuk, és támogatnák, segítenék munkánkat" - fogalmazott a Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) vezetője.
Fischer Ivánnal 2003. január 12-én jelent meg interjú a New York Times-ban. A zenekarvezető a BFZ támogatottsága kapcsán úgy fogalmazott, hogy "Mi még mindig kevesebbet kapunk, mint a kommunista rendszertől örökölt régi intézmények, de ez nem baj". Fischer Iván az interjút ért bírálatok kapcsán már akkor kijelentette, egyetlen szóval sem említette sem a Nemzeti Filharmonikusokat, sem Kocsis Zoltán nevét. A BFZ annak idején az MTI-hez eljuttatta a New York Times című lapnak adott teljes, eredeti nyilatkozatot. A Fischer Iván véleményétől elhatárolódó szervezetek a karmesternek tulajdonították a cikk egy zárójeles mondatát, miszerint a New York-iak maguk is megítélhetik a különbségek egy részét február 2-án, amikor Kocsis vezényli az egyik ilyen zenekart, a Magyar Nemzeti Filharmonikusokat az Avery Fisher Hallban.
Az ügy kapcsán Gyimesi László, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének főtitkára az MTI-nek akkor úgy nyilatkozott: az a mondat, miszerint a BFZ még mindig kevesebb támogatást kap, mint a kommunista rendszertől örökölt régi intézmények, "erősen utalt a Nemzeti Filharmonikus Zenekarra". A polémia megszólalásra késztette az akkori kulturális minisztert is. Görgey Gábor az MTI-hez eljuttatott közleményében leszögezte: a kulturális miniszter valamennyi hazai zenekartól elvárja, hogy a magyar kultúra kedvező külföldi megítélése érdekében nyilatkozataikban is tartsák tiszteletben egymás munkáját. "Mindkét kiváló zenekar komoly nemzeti értéket képvisel; a kulturális miniszternek nem tiszte rangsorolni őket" - közölte akkor Görgey Gábor.
A Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetsége elnökének kiegészítése a Fischer Iván peréről megjelent tudósításhoz
Fischer Iván karmester keresetét, amelyet a személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása iránt indított a Pesti Központi Kerületi Bíróságon Popa Péter, a Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetségének elnöke, hegedűművész mint elsőrendű, és Kovács Géza, a Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetségének társelnöke, a Nemzeti Filharmonikusok igazgatója mint másodrendű alperes ellen, a Fővárosi Bíróság másodfokon elutasította. A felperest (Fischer Ivánt) jogerősen 60-60.000.-Ft (hatvan-hatvanezer forint) + ÁFA perköltség megfizetésére kötelezte az alperesek javára.
(A szintén perbe vont Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetsége és a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete az ellenük beadott keresettel kapcsolatos bírósági határozatot és az arra vonatkozó állásfoglalásukat csakis az írásbeli végzés kézhezvétele után teszik közzé.)
Popa Péter s.k.
