(MTI) Kockázatot vállalt a darab bemutatásával a karlsruhei társulat ? vélik a hétvégi premier után az első recenziók. A kritikusok kissé fanyalognak, a közönség azonban hatalmas ovációval fogadta a részben Budapesten játszódó operát ? derül ki német sajtóbeszámolókból.
A mű 2010-ben a Bartók+ Miskolci Nemzetközi Operafesztiválon az Észt Nemzeti Opera vendégjátékában, a neves orosz rendező, Dmitrij Bertman színrevitelében aratott sikert a magyar közönség előtt.
Az opera ősbemutatóját 2001-ben tartották Dortmundban. A svéd diplomata sorsának megannyi tanúja máig sem adott megnyugtató választ arra, hogy valójában mi történt vele. Lutz Hübner librettója nem is ezt a kérdést feszegeti, hanem más síkra emeli Wallenberg ügyét. Nem egyértelműen pozitív hőst állít a színpadra, hanem naiv, ezért a hatalmi játszmáknak könnyen áldozatul eső alakot, akinek sorsa nem a dicső megváltás.
Wallenberg és Eichmann "párviadala" uralja az első felvonást: ki "méltóbb" a hírnévre: aki megsemmisített több százezer vagy aki megmentett százezer zsidót. A második rész orosz környezetben játszódik, itt tűnik fel az ál-Wallenberg, az igazi elpusztul valahol a Gulágon.
A fináléban a vértanú fölmagasztosul: Ronald Reagan amerikai elnök az Egyesült Államok díszpolgárává nyilvánítja Wallenberget. A rendező a groteszk parádéban arra is utal, hogy májusban Budapesten ismeretlenek disznólábakat aggattak az embermentő svéd diplomata emlékművére.
Tobias Kratzer rendezése realisztikus és ironikus ? írják a kritikusok. A Badische Staatskapelle, a Karlsruhei Operakórus és a szólisták John Willig vezényletével jól váltottak Erkki-Sven Tüür néha musicalszerű hangvételéből a drámai, atonális, olykor harsány kortárs zenei tónusra.
