Darvas Ferenc 2006. június 6-án volt 60 éves - a számok bűvölete után érdemes megemlíteni, hogy a remek zongorista, zeneszerző kitűnő fejszámoló is. A magyar filmtörténetben számos kitűnő alkotás zenéjét szerezte, ezek között volt például Bereményi Géza több filmje (A tanítványok, Eldorádó, A turné). Az utóbbi években készült produkciók közül a Fehér tenyér (2005) zenéje kötődik hozzá, s két 2006-os film zeneszerzője volt (Budakeszi srácok, valamint A forradalom arca. Egy pesti lány nyomában).
Korábbi színházi munkái között volt például a Peer Gynt, a Mi újság, múlt század?, a Liliomfi, A dzsungel könyve, több színházi esten zongorán kísért. Jelenlegi munkái között található például a Katona József Színház egyik sikerdarabja, A talizmán (zene, zenész), az Örkény István Színházban az Ibusár (zeneszerző), ugyanitt a Kávécsarnok/Tűzoltó (zene), de ez is csak néhány példa a jelenleg is látható színházi előadások közül, amelyeknél vagy zeneszerzőként, vagy zenei vezetőként, vagy közreműködőként áll ott Darvas Ferenc neve. (Jelenlegi és korábbi munkáiról a teljes lista megtalálható a http://szinhaz.hu portálon).
(foto: Dobó László)" width="0200" class="fidelio_kep" />
Nádasdy Ádám 1947-ben született Budapesten. A Toldy Gimnáziumban érettségizett, és ahogy ő emlékszik: ,,ekkor a beatzene meg az (enyhén) alternatív kultúra érdekelt, a barátaimmal együttest is alakítottunk, zongoráztam és énekeltem. Titokban szerelmes verseket is írtam. Az ELTE-n angol és olasz szakot végeztem, elsősorban a nyelvészet és a nyelvtanítás érdekelt; egy-egy fordításon kívül nem volt kapcsolatom az irodalommal." Iráni tanulmányokat is folytatott, kicsit perzsául is tud.
Huszonnyolc éves kora körül kezdett igazán verseket írni. Először az akkori Mozgó Világ közölte nyomtatásban, 1982-ben. Mint fordító elsősorban színdarabokat ültet át angolból, több remek Shakespeare-fordítás kötődik a nevéhez. Nyelvészeti és tanári munkáját is folytatja, 1972-től az ELTE Angol Nyelvészeti Tanszékén tanít, 1997-től 2003-ig tanszékvezető, 1995 óta docens. Díjai között van a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja (2005).
El Kazovszkij Leningrádban született 1950-ben, 1965 óta él Magyarországon. 1977-ben fejezte be a Képzőművészeti Főiskolát festő szakon. A festészet mellett installációval, performance-okkal és díszlettervezéssel is foglalkozik. Művészetét sajátos mitologikus gondolkodásmód jellemzi.
Első egyéni kiállítása 1975-ben volt a Budapesti Műszaki Egyetem ,,E" Galériájában, itt többször is volt később tárlata, ahogy például a Fiatal Művészek Klubjában is. 1991 óta több alkalommal a budapesti Várfok 14 Galériában és a Dovin Galériában láthattuk friss munkáit. Jelentős csoportos kiállításokon vett részt Magyarországon és külföldön, például Münchenben, Amszterdamban, Berlinben, Szöulban, Torontóban, Madridban, Kairóban.
Számos műve megtalálható magyarországi közgyűjteményekben, például a szentendrei Fereczy Múzeumban, a Fővárosi Képtárban, a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban, a Kecskeméti Képtárban, a Magyar Nemzeti Galériában, a Szombathelyi Képtárban, a győri Xantus János Múzeumban. (Összes munkái megtalálhatók a www.artportal.hu címen.) Főbb díjai: Derkovits Gyula-ösztöndíj (1980-1983), Munkácsy Mihály-díj (1989), Kossuth-díj (2002).
(2007. május 18. 19:00 Bárka Színház (Budapest) - Képzett társítások; vendég: Nádasdy Ádám (költő, műfordító), El Kazovszkij (képzőművész), Darvas Ferenc (zeneszerző, zongorista); házigazda: Alföldi Róbert; sorozatszerk.: Eszéki Erzsébet)
