Az idén Bartók + Verismo címmel meghirdetett fesztivál az olasz vero (igaz) szóból kapta nevét. A Verdi utáni korszakban, a XIX. és a XX. század fordulóján jelentkező, valósághű ábrázolásra törekvő művészek - Alfano, Cilea, Giordano, Leoncavallo, Mascagni és Puccini - operáit a magyar opera csillagai mellett orosz, szerb, cseh, román, és szlovák művészek tolmácsolásában hallhatja a közönség. Az eseménysorozat összesen 13 operaelőadást, három balettet, 22 koncertet és 16 egyéb előadást foglal magába. Bár a rendezvény idén három nappal rövidebb lesz, mint tavaly, mégis tízzel több, azaz 57 programmal várja a közönséget.
A tavalyi fesztiválra 90 ezren voltak kíváncsiak, idén több látogatót várnak a szervezők.
Operaslágerek és slágeroperák * Zenei csemegék és ősbemutatók
Mindaz, ami plusz a ?Bartók + verismo 2006? fesztiválon
Az idei Operafesztivál számokban: több mint ötven eseményt kínálunk a főprogramban operarajongóknak ?kezdőktől a megszállottakig? és az igényes zenét kedvelőknek. A zeneünnep 11 napja alatt 13 operát, 3 táncjátékot, valamint zenekari és kóruskoncertek egész sorát élvezhetik a fesztivál megannyi helyszínén. Az idén Bartók Bélát ünnepeljük születésének 125. évfordulóján. A plusz pedig a verizmus operaszerzőinek halhatatlan műveit jelenti.
Népszerű operák ?kezdőknek?
Ki ne szeretné Bizet Carmenjét? A verizmus előfutárának tartott operában Mariana Tarasova, Boris Trajanov és Kiss B. Attila éneklik a főbb szerepeket (Miskolci Nemzeti Színház). Mascagni Parasztbecsület és Leoncavallo Bajazzók című operái Zefirelli rendezésének, díszlet- és jelmezterveinek az adaptációjával készültek (Bukaresti Nemzeti Operaház). Puccini Toscáját nemzetközi szereposztásban tekinthetik meg; a címszereplő Sümegi Eszter partnerei Ki Chun Park, Alexandru Agache és Gregor József (a debreceni Csokonai Színház és a Miskolci Operafesztivál Kht. koprodukciója).
Igazi csemegék ?haladóknak?
Az Operafesztivál Magyarországon ritkán játszott műveket is műsorára tűz. Új zenei élmények felfedezésére, igazi kalandra invitáljuk a zenebarátokat és az érdeklődőket.
Giordano Fedora című operáját 1902-ben mutatták be Magyarországon, azóta nem játszották. A koncertszerű előadásban hallható kalandos szerelmi történet címszerepét a világhírű szoprán, Marton Éva énekli, partnerei ? többek között ? Giuseppe Giacomini, Sáfár Orsolya, Kálmán Péter (a Magyar Állami Operaház zenekarát és énekkarát Joseph Rescigno vezényli).
Különlegességnek számít, hogy Henry Murger egykori bestselleréből Puccini (1896) mellett Leoncavallo is operát írt (1897), még a címük is megegyezik: La Boh?me. A budapesti Operaház már 1897-ben műsorra tűzte Bohémek címen, ám azóta nem játszották magyar zenés színházak. (Prágai Állami Operaház)
Giordano patetikus alkotása, a francia forradalom tragikus sorsú hőséről szóló André Chenier is a méltatlanul keveset játszott verista művek sorába tartozik. (Szlovák Nemzeti Színház)
Ősbemutatók ?megszállottaknak?
Magyarországon még soha nem játszott két mű olasz szerzője orosz témát állított színpadra.
Giordano operájának a címe Szibéria. Hősnője az egzotikus szépségű, jómódban élő kurtizán önként követi szibériai száműzetésbe szerelmét. (Moszkvai Helikon Színház)
Alfano operája, a Feltámadás Tolsztoj-regény nyomán született, amelyben a száműzetésbe kényszerített Katyusát a lelkiismeretétől gyötört Dimitrij követi, vállalva a cserbenhagyott lánnyal a közös sorsot. (Szerb Nemzeti Színház)
A harmadik mű ugyan nem magyarországi ősbemutató (1934-ben az Operaházban játszották), de mindenképpen nagyon ritkán hallható zenei csemege: Cilea operájának címe Adriana Lecouvreur. A fesztivál Fele-zene című sorozatban prózai és zenei betétekkel elevenedik meg a szép színésznő története.
A Bartók-évforduló jegyében
A világ legjelentősebb Bartók-fesztiváljaként a zeneszerző születésének 125. évfordulóját színpadi, zenekari és kórusműveivel ünnepeljük.
A kékszakállú herceg vára című operát a Miskolci Nemzeti Színházban Palerdi András, Meláth Andrea énekli (Weimari Német Nemzeti Színház és az Operafesztivál koprodukciója). Az aggteleki cseppkőbarlangban Brecz Gábor és Német Judit énekesek és a Danubia Szimfonikus Zenekar előadását M. Tóth Géza animációja ?kíséri?. A Bartók-opera filmváltozatát is bemutatjuk ? rendező Silló Sándor, zenei vezető, karmester Selmeczi György. A kaposvári Csiky Gergely Színház előadásában pedig a Lengyel Menyhért féle librettó alapján készült prózai változatot láthatjuk.
A csodálatos mandarint a Szegedi Kortárs Balett adja elő Juronics Tamás koreográfiájával. Novák Ferenc táncművét a Honvéd Táncszínház adja elő. A Bartók útjain című produkció a zeneszerző gyűjtőútjainak legszebb darabjait mutatja be a hozzájuk illő táncokkal, és egy-egy Bartók-mű tételét eleveníti meg költői tánckompozíciók révén.
Könnyű, komoly
Miskolci Egyetem zenei programjai virtuóz hangszerjátékot, komolyzenei igényességet és könnyed szórakozást ígérnek. Különleges alkalom a hazájában ritkán hallható roma származású dzsesszhegedűs, Roby Lakatos koncertje. A világhírű Snétberger Ferenc triójának koncertjén a cigány dallamvilág, a spanyol flamenco, a klasszikus zene és a dzsessz elemei vegyülnek. Illényi Katica az ének, a hegedű és a tánc ötvözőjeként egyedülálló műfajt teremtett, a fesztiválon a Bolyki Brothers együttessel lép fel. A Rajkó Együttes a zene- és táncművészet végtelen sokszínűségét világszínvonalon ?hirdető? társulata, a budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekarral együtt hallhatjuk őket.
Az opera olyan komoly műfaj, hogy benne rejlik a nagy paródia lehetősége. A zenei komédiázás magyarországi sztárcsapata az Irigy Hónaljmirigy, ?fricskájukat? a fesztivál új helyszínén, a Sportcsarnokban élvezhetjük.
A férfi és nő
Balázs Béla A kékszakállú herceg vára című színpadi műve és Szép Ernő Tűzoltó című egyfelvonásosa ugyanazt a témát járja körül: a férfi és a nő kapcsolatát. Míg Balázs Béla műve a szecesszió stílusában fogant, a magyar színházi hagyománytól eltérő felfogású, filozofikus mű, addig Szép Ernő rituális ?tűzoltogató? játéka az irodalmi igényű kabaréjelenetek egyik gyöngyszeme. (Kaposvári Csiky Gergely Színház)
Zene és tehetség ? ez Terence McNally világhírű darabjának, a Mesterkurzusnak a kulcsa. Maria Callas szopráncsillagot Kútvölgyi Erzsébet kelti életre Hegyi Barbara, Pápai Erika és Homonnay Zsolt énekesek, valamint Fellegi Ádám zongoraművész kíséretében. (Vígszínház, Budapest)
Gyereknek
Minden művészeti ág, így az opera számára is kétféle közönség létezik: a jelené és a jövőé. Ez utóbbi jegyében az idén is számos gyerekeknek szóló programmal várjuk az operák leendő rajongóit.
Kodály Zoltán dalművébe, a Háry Jánosba avatja be ifjú hallgatóit mesedélutánján Halász Judit. A Verizmus gyerekszemmel két műfajtörténeti kalandozásra, a verizmus egy-egy jelentős művének a megismerésére hívja a fiatalokat. Kubik Anna a verista operák előfutáraként számon tartott Carmen történetét meséli el, Bánffy György pedig a verizmus egyik ?csúcsaként? emlegetett Bajazzók című Leoncavallo-opera világába kalauzolja az érdeklődőket.
Verismo
Naturalizmus az operaszínpadon
A verismo a 19-20. század fordulójának jellegzetes zenei irányzata, amely az emberi élet valósághű ábrázolására törekedett. A bel canto ? Rossini, Bellini, Donizetti, valamint a romantika ? elsőrendűen Verdi ? kiteljesedése az 1800-as évek második felében már felvetette a kérdést: hogyan, merre, kikkel tovább?
A 19. század második felében az olasz társadalom gyökeresen megváltozott. Az egységes olasz állam megteremtése után (1861) csalódás és kiábrándultság jellemezte Itáliát, a kapitalizmus diktált az élet minden területén. Verdi visszavonultan alkotott, az emberi lélek rejtelmei, a szenvedélyek érdekelték. Utódai, követői pedig hiába kerestek politikai témát, a közönség mást igényelt. A polgárság új rétegei nem elvont, moralizáló bölcselkedést, nagy eszméket, hazafias gondolatokat akartak az operaszínpadon látni. Jól nevelt előkelőségek és dicső hősök helyett egyre érdekesebbé vált az ?árnyékos oldalon? élő egyszerű emberek mindennapi küzdelme, szenvedélye. A valós élet színpadi megjelenítése ugyanakkor nemegyszer botrányt keltett.
A francia irodalomban fogant naturalizmus helyet keresett magának az opera műfajában is. A verizmus gyökerei Franciaországba nyúlnak vissza, Bizet Carmen (1875) című operája indította útjára ezt a stílusirányzatot, amely Olaszországban lett igazán naggyá. Neve is olasz: vero olaszul azt jelenti: igaz.
Alfano, Cilea, Giordano, Leoncavallo, Mascagni és Puccini (néhány operájával) valamennyien Verdi követőinek vallották magukat, de valójában új utakon jártak. Verdi operáiban a zene az elsődleges, a cselekmény ennek van alárendelve. A veristáknál a cselekmény, a szöveg és a dallam teljes egységéről beszélhetünk.
A verizmus vitatott és különleges stíluskorszak az opera történetében. Vitatott, hogy ki tartozott bele, hogy ki, miben és mennyiben követte a hagyományokat, és hogy mely területeken nevezhető a stílus újítónak. Megoszlanak a vélemények Puccini verizmusát illetően is, mivel zenéjének emelkedettsége nem hasonlítható össze a kortársak zenéjének nyersességével.
A verizmus különleges, mert a 20. század elejének egyik legizgalmasabb operai stílusirányzata volt. A veristák művei máig az operaszínpadok legkedveltebb és legsikeresebb darabjai. A Parasztbecsület, a Bajazzók, a Tosca, az André Chenier a világ minden operájának repertoárjában szerepelnek. Nagy énekesek nagy szerepeiket köszönhetik a verizmus zeneszerzőinek.
