 |
 |
A kezdeményezés azon a találkozón kapott szárba, amelyet néhány hónappal ezelőtt a Magyar Jazz Szövetség a Magyar Jazz Ünnepe kapcsán idén szervezett klubvezetők, koncert- és fesztiválszervezők számára. Az esemény botrányba fulladt a kirobbant panaszáradat miatt.
'Elszabadultak az indulatok, az egyik súlyos vitakérdés például az volt, megélhet-e a jazz Magyarországon piaci alapon. Végül ketten, Maloschik Róbert, a Magyar Rádió szerkesztője, valamint Bognár Tamás, a BMC kiadó menedzsere arra az elhatározásra jutottak, hogy a műfaj hazai helyzetével külön fórumon lenne érdemes foglalkozni. Ebből lett márciustól októberig öt kerekasztal-megbeszélés, amelyekre az ország minden részéről érkeztek a szakma képviselői, majd október 20-án megalakult a Jazzernyő Egyesület" - idézte fel Zipernovszky Kornél, a szervezet titkára szerdán az MTI-nek az előzményeket. Az egyesület elnöke Pallai Péter lett, aki többek között a Harmónia Műhellyel a Budapest Jazz Clubban valamint a Londoni Magyar Kulturális Központ kurátoraként szervez koncerteket.
Zipernovszky Kornél szerint a magyarországi jazz méltó helyre kerülése érdekében a legfontosabb feladat a generációs szakadék áthidalása, valamint az iskolai keretek közötti ismeretterjesztés kiépítése lenne. Az egyesület kidolgozta a legfontosabb célok listáját, ehhez létrejönnek szakmai munkacsoportok is. 'Az ezzel megbízott munkacsoport megteszi majd szakmai előterjesztését az egyesületnek arról, mi kellene ahhoz, hogy a jazz az iskolai oktatásban ne csak epizódszerű legyen, miként lehetne megacélosítani a jazz helyét a nemzeti alaptantervben. Nincs kétségem afelől, hogy öt-tíz éven belül sikerül látható változásokat elérni ezen a téren" - hangsúlyozta Zipernovszky Kornél. Mint kifejtette, Magyarországon nagyjából a rendszerváltáskor kétirányú folyamat indult meg szinte valamennyi művészeti ág területén. Miután kinyíltak a szelepek és a művészetekkel összefüggő társadalmi kifejeződési formák megszabadultak a politikai megmondás kényszerétől, ezzel párhuzamosan veszítettek presztízsükből.
'A zenei műfajok közül valószínűleg a jazz hordozta a legjobban magán az ellenzékiségnek azt a gondolatát, amely a szabadsággal, a zsarnokság levetésével volt összefüggésben. A kilencvenes évek elejétől kezdve ez lecsengett, és bár a kommunikációs csatornák megnyíltak, időközben bekövetkezett az állami közművelődési intézményrendszer rohamos leépülése, ami a jazzt is nagyon rosszul érintette: az egyetemi klubok és a művelődési házak lényegében megszűntek jazzhelyeknek lenni" - idézte fel az egyesület titkára. Kitért arra is, hogy az amerikai és európai jazz iránt megnövekedett érdeklődés háttérbe szorította a műfaj magyar képviselői iránti keresletet, emellett számtalan stílus, köztük a rap átvette a jazztől a szöveges ideológiai tartalom közvetítő szerepét, ennek következtében pedig egy-két generáció teljesen elveszítette kapcsolatát a hazai jazzel. Úgy látja, a helyzet a 2000-es évektől kezdve Magyarországon valamelyest konszolidálódott, bár a lemezpiac a hagyományos értelemben véve megszűnt.
'A műfaj mindenesetre megvetette a lábát, elég, ha csak az elmúlt években létrejött kifejezési formákra, médiumokra, önkifejeződési lehetőségekre gondolunk, köztük arra, hogy a nyári nagy összművészeti fesztiválok műsorkínálatában stabilan jelen van a jazz, még ha az érdeklődők tábora nagyon szűk is maradt a legfiatalabb generációk körében" - jegyezte meg. A Magyar Jazz Szövetség elnöksége üdvözölte a Jazzernyő Egyesület megalakulását és kifejezte együttműködési készségét.
