Kiss Ferenc: Szerelemajtók

Zene

A lemez anyagáról Kiss Ferenc, az Etnofon Zenei Társulás tagja: (hegedű, brácsa, ének), zeneszerző: ?Két kincset is adott a világnak Nagyszentmiklós (ma: Sânnicolau Mare, Románia, hajdan Torontál vármegye). Az egyik az a Bécsben látható aranylelet, mely a korai középkor ötvösművészetének remekeiből áll, a másik pedig Bartók Béla, aki kétségkívül a XX. századi egyetemes zenekultúra legeredetibb személyisége volt. Nekünk, akik a népi hagyományokban gyökerező kortárs magyar zeneélet résztvevői vagyunk, az ő életműve különösen példaértékű. Megrendítő emberi és művészi nagysága legjobb költőinket ihlette versírásra, én csak azt a néhány fontos dolgot említeném itt meg, amit remekművei és folklorisztikai munkái mellé kaptunk tőle. Például azt a hozzáállást, hogy szeretettel, tisztelettel, türelemmel közelítsünk az értékeinket századokon át névtelenül őrző és formáló falusi emberekhez, vagy azt a szemléletet, hogy korunk erőszakos ízlésformálóival dacolva alkalmasnak higgyük a népdalt és a hangszeres parasztzenét is örök emberi érzések és korszerű mondanivalók kifejezésére. Légyen az bármely népé, természetesen. Mércévé vált számunkra az az alaposság is, amely gyűjtéseit és a tudományos rendszerezés terén végzett úttörő munkáját jellemezte. Személy szerint nekem Bartók életműve minden tekintetben a magyar szellem egyik leghitelesebb csúcsteljesítménye. Az ő tiszteletére született meg ez a lemez, születésének 125. évfordulóján. A Budapesti Tavaszi Fesztivál kért fel rá, hogy A kékszakállú herceg vára egyik ünnepi, a Nemzeti Hangversenyterembe tervezett előadása elé alkossak egy olyan zeneművet, melyben Bartók legfőbb forrását, a magyar népdal- és balladakincs, valamint a hangszeres népzene legszebb rétegét szólaltatom meg társaimmal. Sajátosan persze, ahogyan mi éljük meg újra és használjuk a zenei hagyományt. Így készült el a Szerelemajtók, mely az opera balladai világát is idézve hét tételben mesél el egy másik történetet. A népi szövegek szürreális és szimbolikus képeit, drámai tömörségét és az eleven népzenét-táncot hívva segítségül. Bár a Juditéhoz hasonló sorsú, poétikus nevű, mitikus asszonyokról is énekelünk, a szerelemajtók mégsem a tragédia felé vezetnek, hanem az esély irányába. Ezek az átjárók nem szétválasztanak, nem rejtegetnek, nincsenek kulcsra zárva, hanem összekötik az érzelmek és indulatok különböző szintjeit és folyosóit. Zengve terelgetik lelkünket a bánatból a fény, a gyötrelemből a gyógyulás felé.? A lemezen közreműködik: Palya Bea, Szalóki Ági, Szvorák Kati (ének), az Etnofon Zenei Társulás: Kiss Ferenc (hegedű, brácsa, ének), Lázár Zsigmond (hegedű), Huszár Mihály (nagybőgő), Korom Attila (gitár), Küttel Dávid (szintetizátor, harmonika), Babos Károly (ütőhangszerek), a Hegedős Együttes: Ökrös Csaba (hegedű), D. Tóth Sándor (brácsa), Kürtösi Zsolt (nagybőgő), valamint Balogh Kálmán (cimbalom), Bolya Mátyás (koboz, citera), Dresch ?Dudás? Mihály (szaxofon, furulya), Havasréti Pál (tekerőlant, ütőgardon), Szokolay ?Dongó? Balázs (szaxofon, duda, tárogató, kaval, furulyák, dorombének). Zeneszerző: Kiss Ferenc