?Sosztakovicsnak, de talán az egész operairodalomnak egyik legkülönösebb sorsú műve az 1931-ben megírt, majd 1936-ban bemutatott Kisvárosi Lady Macbeth, amely szerzőjének életében is végzetes fordulatot hozott, hiszen közismert: ez az alkotása váltotta ki az akkori szovjet politikai vezetés haragját, iszonyatos politikai és szellemi nyomásnak téve ki a szerzőt, a kor egyik legnagyobb komponistáját. Pedig Sosztakovics lényegében a klasszikus ? 19. századi ? orosz irodalom és kultúra legjobb hagyományait követte, amikor egy látszólag jelentéktelen, de tragikus női sors bemutatásán keresztül az emberi lét leglényegesebb kérdéseire mutatott rá. Engem is az a mélységes emberi dráma ragadott meg ebben a műben, amely a társadalmi helyzeténél fogva ismeretlenségre, boldogtalanságra ítéltetett asszony kétségbeesett kitörési kísérletén keresztül döbbenti rá a közönséget: nem lehet különválasztani a kis ember ?kis sorsát? az ? úgymond ? nagy emberek ?nagy sorsától? ?írja a műről Vidnyánszky Attila a Fidelio Magazin Prelűdjében. ?Sosztakovics zenéje fantasztikus kifejezőerővel bír. Nem illusztrál, hanem minden egyes szereplő személyiségét, még ha epizódszerepről van is szó, nagyon pontos, groteszk expresszivitással körvonalazza, lehetőséget adva ezáltal egy teljes emberi élet érzékeltetésére, reális kapaszkodót nyújtva a szerepformáláshoz? Úgy éreztem ? és ezt a rendezésem során is igyekeztem érzékeltetni ?, hogy Sosztakovics operájának stilisztikai spektruma Dosztojevszkij nyomasztó, fülledt légköréből indulva, Gogol groteszk misztikumán át Csehov utolsó novelláinak áttetsző finomságáig terjed, gyönyörűséges ívet rajzolva egy esendő asszony ?kis sorsától? annak ?nagy végzetéig?.? A főbb szerepekben Berczelly István és Gurbán János (Borisz), Lukács Gyöngyi és Bátori Éva (Jekatyerina), Vagyim Zaplecsnyij és Gulyás Dénes (Szergej), Kiss Péter és Vadász Zsolt (Zinovij), valamint Mitilineou Cleo és Lukács Éva (Akszinja) hallhatók. A karmester Kovács János és Héja Domonkos. A díszlet és a jelmez Alekszandr Belozub munkája. Az opera további előadásai márciusban még 16-án, 19-én, 24-én és 30-án tekinthetők meg. A rendező gondolatai a műről a Magazin rovatban olvashatóak "A szenvedély tündöklése és bukása" címmel. Ugyanitt képgaléria is megtekinthető az előadás szereplőiről.
