A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának koncertjén Ligeti András vezényel, a műsorban pedig egy-egy Bartók, Kodály és Dubrovay mű szerepel, valamint a a Páva-dallam változatai közül hatot is bemutatnak, például Gyimesből, Székről, Cseremiszből. A népzene és a műzene évszázadok óta áll egymással kölcsönhatásban, mondhatni, amióta ez utóbbi létezik, de a zeneszerzők - közülük is elsősorban a kelet-európaiak - csak a 20. század elején kanyarodtak a gyökerekhez vissza. A Táncszvitben Bartók Béla szinte végigvezet azokon a tájakon, amelyeken gyűjtőúton járt. Magyar, román, arab ihletésű szakaszok váltják egymást, amelyeket egy állandóan visszatérő, verbunkos jellegű téma kapcsol össze.
A másodikként felcsendülő Dubrovay László alkotás 1999-ben készült mégpedig kifejezetten a Telekom (akkor még Matáv) Szimfonikus Zenekarnak és Ligeti Andrásnak. Dubrovay elmondása szerint a népi hangszerek szólisztikus szerepeltetése lehetőséget teremtett számára a zenekari hangzás gazdagítására, addig nem hallott hangszín-kombinációk kikeverésére, a magyar népi kultúra és napjaink hangzásvilágának egyesítésére.
A Felszállott a páva-variációkat Kodály Zoltán az 1888-ban alakult Concertgebouw Zenekar fennállásának ötvenedik évfordulójára komponálta, és az amszterdami együttes 1939-ben mutatta be. A háromrészes szimfonikus műben a népzene ősi rétegéből származó témából a fordulatokban bővelkedő feldolgozás folyamán a népdal apoteózisát teremti meg a zeneszerző.
(2007. február 18. 19:30 Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem (Budapest) - A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának koncertje; A népzene hatása a klasszikus zenére; Bartók: Táncszvit; Dubrovay László: Versenymű népi hangszerekre; A ,,páva"-dallam változatai; Kodály: Felszállott a páva - változatok magyar népdalra; km.: Sebestyén Márta (ének), Muzsikás együttes, Juhász Zoltán (tilinkó, erdélyi fuvola), Havasréti Pál (tekerőlant), Lányi György (duda, doromb), Szeverényi Ilona (cimbalom); vez.: Ligeti András)
