A ?Ha én gazdag lennék?? koncertcím nem félrevezető, hiszen a Hegedűs a háztetőn jól ismert melódiái is elhangzanak a koncerten, de a cím távolról sem mond el mindent arról, amire ez a kizárólag hivatásos zenészekből álló, mégis nagyon fiatal ? az átlagéletkor harminc év alatti ? csapat vállalkozott. Az alap a haszid népi örömzene, de az Ale Brider (Mindenki testvér) című album számain ? amelyek egy része a koncert műsorát alkotják ? a zsidó jazz hatása is jól érezhető. Az együttesnek két hegedűszólistája van. Abraham Breuer mellett megismerkedhet a Zeneakadémia közönsége az ukrán Szergij Bolotnijjal is, akinek ?szenzációs improvizációs készségéről? a Die Presse, a legnagyobb tekintélyű bécsi újság zenekritikusa tudósított. A bécsi zsinangóga főkántora, Shmuel Barzilai maga kérte fel budapesti kollégáját, Fekete Lászlót a közreműködésre, mert a zsidó népzene és liturgikus zene magyarországi művelőinek híre már Bécsbe is eljutott. A bécsi együttes nevét a klezmerről mintázta: a szó eredete az ótestamentumi időkig követhető. Előbb hangszereket, majd zenészeket illettek ezzel a szóval, de az eredeti héber zenét felváltó klezmer muzsika megjelölésére a ?lécim? szót is használták. Ez pedig magyarul ?csúfolódót? jelent, hisz eredetileg a klezmert az ősi zsidó népzene kicsúfolásának tekintették. Az új zene azonban kibírta ezt a megpróbáltatást is, s a zsidó eküvők, a hanuka és a purim ünnepi alkalmain is túlnőve egész Európában elterjedt. A magyar származású Abraham Breuer professzor jóvoltából a Klezmatov ennek a zenének az egyik legfontosabb nagykövetévé vált Kelet-Európában.
