 |
(MTI) Kocsis Zoltán ötévesen kezdett zongorázni, és tizenegy évesen lett a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola zongora?zeneszerzés szakos növendéke. 1968-ban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hallgatója lett, ahol Kadosa Pál, Kurtág György és Rados Ferenc voltak a tanárai.
A zenei életbe Ránki Dezsővel együtt robbantak be, Kocsis 1970-ben a Magyar Rádió országos Beethoven-zongoraversenyének megnyerésével. 1973-ban egyszerre végeztek a főiskolán, mindketten itt lettek tanársegédek, majd adjunktusok, 1979-től pedig docensek. A két fiatal zongoraművész 1973-ban egyszerre kapott Liszt Ferenc-díjat, öt évvel később Kossuth-díjat, 1984-ben érdemes művész címet, 1988-ban Bartók Béla?Pásztory Ditta-díjat, és 1990-ben ugyanabban az évben lettek kiváló művészek.
Pályájuk párhuzamos szakaszában több közös, ritkaságszámba menő lemezfelvételt készítettek, köztük Mozart összes zongoraszonátáját négy kézre, vagy Mozart, Ravel és Brahms kétzongorás darabjait. Útjaik később szétváltak, de néhány éve ismét pódiumra lépnek közösen is ? Kocsis már új szerepkörben, a Nemzeti Filharmonikusok élén, karmesterként.
Kocsis Zoltán számtalan koncertmeghívást kapott a világ minden tájáról a zenei élet meghatározó rendezvényeire és helyszíneire. Adott közös koncertet Franciaországban Szvjatoszlav Richterrel, huszonöt évesen már a világ szinte valamennyi jelentős zenekarával fellépett, és a legkiválóbb karmesterekkel dolgozott együtt.
1983-ban Fischer Ivánnal megalapította a Budapesti Fesztiválzenekart, 1987 óta karmesterként is fellép. 1992-ben a BFZ művészeti vezetője lett, majd első vendégkarmestere, szólistája és kamarazenésze, Bartók Béla zongorára és zenekarra írt műveinek Fischer Ivánnal és a Fesztiválzenekarral készült felvételeiért Edison-díjat kapott, Debussy lemezéért Gramophon-díjat és az Év hangszeres felvétele díjat nyerte el.
1997 óta ő a Nemzeti Filharmonikus Zenekar főzeneigazgatója. Legendásan híres tiszta, precíz zongorajátékáról. Képes a legvirtuózabb megoldásokra is, drámai hangulatteremtő képessége mély nyomokat hagy közönségében, a legsodróbb darabokban is minden egyes hang külön felismerhető.
Kocsis Zoltán az 1970-es években létrejött zeneszerzői csoport tagjaként a hagyományoktól független zenei nyelv kialakítására törekedett, s egyik alapítója volt a kortárs zenei közéletet alaposan felkavaró Új Zenei Stúdiónak. Szerzett darabokat a nemzetközi muzsikusokból álló, világhírű kortárs zenei formáció, az Ensemble Modern számára is, a közösen előadott művek nagy elismerést arattak világszerte.
Nevéhez fűződik Arnold Schönberg Mózes és Áron című operájának 2009-es magyarországi ősbemutatója Miskolcon. A darabot egy évvel később a budapesti Művészetek Palotájában is előadták, erre az alkalomra ? világpremierként ? az osztrák zeneszerző vázlatainak felhasználásával megkomponálta a mű harmadik felvonását.
Bartók Béla születésének 125. évfordulóján, 2006-ban indult útjára a Bartók Új Sorozat, amely harmincegy CD-n mutatja be a zeneszerző teljes életművét ? ebben a monumentális munkában Kocsis Zoltán a Bartók-interpretáció szakértője, kivételes súlyú letéteményese.
2004 januárjában a cannes-i Midem fesztiválon életműdíjat kapott, s átvehette a francia művészeti érdemrend lovagi fokozatát muzsikusi tevékenységéért, a francia zene népszerűsítése érdekében végzett munkájáért. 2005-ben a magyar zenei életben betöltött korszakos jelentőségű szerepéért másodszor is Kossuth-díjjal tüntették ki. Bartók Béla születésének 125. évfordulóján másodszor is megkapta a Bartók-Pásztory díjat, 2007-ben a magyar kultúra követe lett, s jubileumi Prima Primissima díjjal is kitüntették.
A világhírű zongoraművész a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat tagja és támogatója, ezért 1990 óta születésnapján, minden év május 30-án koncertet ad a szervezet javára. A hangverseny teljes bevételét a szolgálat javára ajánlja fel, az idén műsoron Mozart és Richard Strauss művei szerepelnek.
