 |
 |
A ceremónia előtti sajtóbejáráson Merza Péter, a Pécs2010 EKF fejlesztési igazgatója elmondta, hogy a 2009. augusztus 29-i alapkőletételt követően mindössze 16 hónap alatt épült meg a Kodály Központ névre keresztelt konferencia- és koncertkomplexum. A 7 milliárd forintból megépült kettős, zenei és hivatásturisztikai funkciót betöltő palota költségvetésének kétharmadát az EU finanszírozta.
A 111440 négyzetméter alapterületű Kodály Központ a Müpából ismert ház-a-házban koncepció alapján épült. A külső, csigaházat mintázó héj az építészetileg elkülönülő, 999 fős befogadóképességű nagyterem mellett 300 illetve 280 fős konferencia- és balett-termeket, valamint szólampróba/szekciótermeket rejt magában, továbbá otthont ad a Pannon Filharmonikusok próbatermének és irodáinak.
A nézőtér első, meredeken lejtő harmada mintegy másfél perc alatt vízszintesre süllyeszthető, s a széksorok a hátsó szekció alá tolhatók, bálteremmé változtatva a hangversenytermet; konferenciák idején pedig a székek rejtett konnektorait teszik elérhetővé. A színpad a Bartók Béla Nemzeti Hangversenytereméhez hasonlóan három szekcióra osztható, és három különböző magasságba állítható, azaz akár zenekari árkot is ki lehet alakítani.
A lehetőséget szeretnék is kihasználni a pécsiek: mint Merza Péter elmondta, minden kiszolgálóhelységet és berendezést úgy alakítottak ki, hogy félig szcenírozott rendezések színpadra állíthatók legyenek a Kodály Központban is. A debütálásra a tervek szerint egy év múlva, 2011. december 9-én kerül sor, amikor is Lickl György (Johann Georg Lickl), a Pannon Filharmonikusok jogelődjét 1811-ben megalapító, Bécsből elszármazott Haydn-tanítvány korábban sohasem játszott operáját tűzik műsorra.
A terem akusztikájáról szólva Horváth Zsolt, a Pannon Filharmonikusok igazgatója (akinek a megbízatása hamarosan lejár) elmondta, hogy a 1,8 másodperces a lecsengés, s a hangzáskép mindenhonnan egyforma, a zajszint pedig a Művészetek Palotájánál jelentősen kedvezőbb, NR 15-ös besorolású. A terem aszimmetrikus kialakítása akusztikailag is kedvező, zengőkamrákra a viszonylag kisebb kubatúraméret miatt nem volt szükséges.
A Kodály Központ jövőjét feszegető kérdésekre válaszolva Horváth Zsolt kijelentette, hogy a pécsi kultúra fellegvára a nemzeti alapintémények közé kíván tartozni, s e szándékuk tekintetében élvezik a kormány támogatását is. Az üzleti tervet évi 160 rendezvényre szabták, melyből száz esemény volna kulturális. E pillanatban a terv kétharmada, mintegy 110 program van lekötve a Kodály Központ 2011-es naptárában, melyek között olyan presztízsesemény is szerepel, mint az EU kulturális bizottságának soros közgyűlése.
A bejárást követően Schmitt Pál köztársasági elnök, Szőcs Géza kulturális államtitkár és Páva Zsolt, Pécs polgármestere közösen vágták át a Kodály Központ főbejárata előtt a nemzetiszínű szalagot, mellyel a pécsi kultúrpalotát hivatalosan is átadták a nagyközönségnek. A beszédekkel és az Európa Kulturális Fővárosa-cím átadásával fűszerezett nyitókoncerten a Pécsről elszármazott Várdai István és Jandó Jenő játszott szólót, majd Kodály-művekkel zárult az ünnepélyes esemény.
A sajtóbejáráson és a megnyitón készült fotógalériánkat az illusztrációkra kattintva, az első nyilvános koncerten készült videónkat ide kattintva tekinthetik meg.
A nyitóhangverseny műsora:
Bach: C-dúr Szvit (Praeludium, Sarabande, Gigue)
Várdai István - gordonka
Liszt: Magyar fantázia
Jandó Jenő - zongora, Pannon Filharmonikusok, Peskó Zoltán
Kodály - Kocsis: Válogatás a 20 magyar népdalból
Sümegi Eszter, Megyesi Schwartz Lúcia, Horváth István, Kovács István - ének, Pannon Filharmonikusok, Kocsis Zoltán
Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus
Horváth István - tenor, Nemzeti Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás), Pécsi Kamarakórus, Mecsek Kórus, Bartók Béla Férfikar (karigazgatók Tillai Aurél, Kertész Attila, Dr. Lakner Tamás), Pannon Filharmonikusok, Peskó Zoltán
