Idézzünk fel hát néhány epizódot e történelmi hangversenyhelyszín múltjából. A magyar Versailles-ként emlegetett kastélyegyüttes kiépítése és fénykora Esterházy "Fényes" Miklós herceghez kötődik, aki 1762-1790-ig folyamatosan építkezett, hogy létrehozza a tündöklő királyi udvarokhoz mérhető rezidenciáját. A Fertő-tó mocsarakkal ölelt, vadban gazdag vidéken felépített pompás barokk-rokokó kastélyban mindennaposak voltak a fényűző ünnepségek, ahol nemcsak a korszak magas rangú családjai, hanem Mária Terézia császárnő is vendégeskedett. Ő különösen a Joseph Haydn által irányított zenei életet kedvelte itt.
A napjaikban látható kastély őse egy 22 szobás vadászkastély volt, melyet Esterházy József építtetett 1720-ben, Anton Erhardt Martinelli tervei szerint. József másodszülött fia E. Miklós, akinek - gyermektelen bátyja halálával - váratlanul hullott az ölébe a hercegi rang és a mesésen gazdag örökség 1762-ben került a majorátus élére. A Habsburgok szolgálatában eltöltött külföldi tartózkodása után kezdett a kastély építésébe.
1762-66 között készíttette el a patkó alakú barokk épületegyüttest osztrák mesterek, Jakoby, Hefele, Mödlhammer közreműködésével. Miklós herceg a XVIII. század barokk-rokokó pompájának minden eszközét felhasználva operaházat, bábszínházat hozott létre; német színtársulatokat, olasz és francia balett-táncosokat alkalmazott, európai hírű zenekara élén Haydn, a kiváló osztrák zeneszerző állt, mint a család házi zeneszerzője és karmestere.
Felépíttette a Muzsikaházat, Urak és Udvari személyzet házát, lovardájában 110 ló, kocsi- és szerszámkiállítás volt, 150 főnyi testőrségének (gránátosok) őrségépületeket emelt. A kastély 300 hektáros parkjában szobrok, szökőkutak, vízesések, mitológiai istenekről elnevezett mulatóházak, kínai pagoda szolgálta a szertelen rokokó pompát. A kastély fénykora Esterházy ,,Fényes" Miklós haláláig, 1790-ig tartott. Ezt követően a család Kismartonba helyezte át székhelyét, s az elkövetkező évtizedekben a kastélyt csak ritkán használták.
A II. világháború után a kastély berendezését széthordták, falai között mezőgazdasági kutatóintézet működött, helyiségeit irodáknak, raktárnak, géptároló színnek használtak Az 1950-es évek második felére kikerültek a traktorok és a gabonás zsákok a kastély termeiből, és elkezdődött az a munka, amelynek eredményeként 1959-ben múzeum nyílt az épületben. Bár a múzeum mindig is sok látogatót vonzott, ám több évtizeden keresztül elmaradtak a kastélyban a felújítási munkák: díszterei kopottá váltak, homlokzatáról potyogott a vakolat.
Napjainkban a kastély újjászületésének izgalmas mozzanatait éljük: külső homlokzatai és belső díszterei fokozatosan megújulnak. Természetesen emellett továbbra is adott a lehetőség megtekinteni az épületet, a kertet, a rejtett zugokat, a kutatás, felújítás alatt lévő tereket, a többi között Miklós herceg magánlakosztályát, a Bábszínház épületét, valamint a kastély padlásterét, a Belvedere-t, valamint a kastély hatalmas angol parkjának építményeit és botanikai különlegességeit.
A látogatás után, július 4-től pedig esténként összesen 37 zenei rendezvény várja az érdeklődőket szeptember közepéig a Kastélykoncertek Eszterháza 2008 keretében. Olyan kitűnő előadók lépnek majd fel a kastély legszebb teremiben, mint a Zemlinsky Quartet, az Artis Quartet, Steven Stubbs lant- és gitárművész, Simon Standage hegedűs, a Budapesti Vonósok, Jandó Jenő, Alexei Lubimov, a Festetics Vonósnégyes, az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus.
