(MTI) - Hollós Máté, az Akkord vezetője szerint a Magyar Könyv Alapítvány nem preferálja a zenei könyvek támogatását, a Nemzeti Kulturális Alap "tortájára" meg sok a jelentkező, akkora szelet nem vágható belőle, amekkora kifizetődővé tenné a könyvkiadást. Egy tisztán zenei profilú kiadónak annyija sincs, amiből egyáltalán elindíthatna egy projektet - véli Hollós Máté.
A zenei témájú könyvek kiadásának nem kedvez, hogy viszonylag szűk réteg keresi az ilyen témájú köteteket. A kiadók ezért sokkal inkább az évfordulókhoz, nagyobb zenei eseményekhez igazítják a megjelenéseket, nem pedig a könyvfesztiválhoz.
Reviczky Béla, az 1850-ben alapított Rózsavölgyi és Társa, Magyarország legrégebbi zenei kiadójának igazgatója elmondta: két boltjuk termeli meg a pénzt, amelyet elkölthetnek könyvekre. Az évente kiadható címek száma általában 7 és 10 között van.
Peskó Zoltán a Zenéről, színházról, zenés színházról című könyve bemutatóján
Ebben az évben roppant különböző könyveik jelentek meg: a szakma nagyon várta Győrffy IstvánKlasszikus összhangzattanát, a Zenei műfajok enciklopédiája is siker és majdnem teljesen elkelt a Zenei anekdoták gyűjteménye. Bár szakmai elemzéseket tartalmaz, jól fogy Peskó ZoltánZenés színpad című tanulmánykötete is. A Budapesti Tavaszi Fesztivál idején jelent meg a dán Rasmussen zeneszerző-zenetörténész Szvjatoszlav Richterről szóló monográfiája, őszre, a Budapesti Zenei Hetek környékére készül el egy hiánypótló kötet, amely Ligeti György írásait tartalmazza. A kiadó büszkesége az Erkel-operák kritikai kiadásának gondozása, a forráselemzést, a tudományos munkát az MTA Zenetudományi Intézete végzi. A Bátori Mária és a Hunyadi László után a napokban jött ki a nyomdából a zeneszerző születésének 200. évfordulóját köszöntve a három kötetes Bánk bán partitúra - részletezte Reviczky Béla.
A zeneszeretet indította két teljesen más profilú kiadó - a Holnap és a Typotex - vezetőit a zenei könyvek kiadására.
Votisky Zsuzsa, a Typotex Kiadó vezetője "kívülállóként" fogott zenei kötetetek kiadásába. Mint fogalmazott, "kívülállóként talán világosabban látom, hogy a zenei könyvkiadás visszaszorulását mi okozza. Meglepő, hogy milyen kevesen olvasnak zenei könyveket. És abban a vékony rétegben, amely nyitott lehetne a zenei könyvek olvasására, a szakmai megítélés tekintetében a törésvonalak száma végtelenül sok. Nem érzékelem a közös érdeklődést, a konszenzus alapján respektált műveket".
Mint mondta, a zenehallgatást támogató könyvekből évente egyet, néha maximum kettőt lehetett megjelentetniük, az utóbbi időben előkészületben sincsen zenei kötetük. Címek és példányszámok említése nélkül megjegyezte: "sok a szomorúság ebben".
Milkovich Eszter, a Holnap igazgatója arról számolt be: zenekedvelő ember lévén jobban felfigyelt arra, hogy nincsenek újdonságok a magyar és a zenei világirodalom köréből. Ők adhatták ki a Bartók Béla életútját feldolgozó filmhez kapcsolódó könyvet, a kötet megjelent olaszul, franciául, angolul és németül is. A Holnap gondozta a híres francia író-filmkészítő-riporter, Bruno Monsaingeon Richter-kötetét is, ez jelent meg a legmagasabb, 6 ezres példányban. Sokkal nagyobb számot a gyerekeknek szóló kiadványok mutatnak, Forrai KatalinJár a baba, jár című könyvecskéje például túl van az 50 ezren. Őszi újdonságunk is a kisebbeknek szól majd, Bartók Gyermekeknek sorozatát ismertető munkájukat CD-vel kísérve, kottapéldákkal és az Editio Musica Budapesttel együttműködve adják ki.
"Nem mondhatnám, hogy minden zenei könyvet az utolsó darabig el lehet adni. A kortárs zenét kisebb érdeklődés kíséri, bár a Zeneszerzés mesterei sorozat legfrissebb darabja, Varga Bálint Andrásnak Kurtág Györgyről szóló munkája teljesen elfogyott" - tette hozzá Milkovich Eszter.
