"...Kaposi Gergely írása egy komoly szakmai felkészültségű, fiatalon is már nagy tapasztalattal rendelkező szakember felelősségtudattal írott könyve, tele érzelmi fűtöttséggel, ügyszeretettel, nyílt, pozitív előretekintéssel. Célja egyértelmű, helyzetképet adni egy karnagyi pálya állomásairól, dilemmáiról és megérdemelt eredményeiről, iránymutatás a pályakezdő karvezetőnek, karmesternek arról, mik azok a nehézségek, ismeretlen, olykor meglepetésszerű dolgok, melyekről a legmagasabb képzettséggel rendelkező pályakezdők is csak az ,,életben" találkoznak először... Ajánlhatjuk ezt a könyvecskét mindazon fiataloknak, jövőbeni karmestereknek, karnagyoknak, tanároknak, akik vonzalmat éreznek egy közösség zenei vezetéséhez, a csoportos előadóművészi munka irányításához...."
Részletek a könyvből: "Az elmúlt évszázadok során a hangszeres zenében különváltak bizonyos funkciók. Más az, aki elkészíti a hangszert, más, aki karbantartja, és megint más, aki végül játszik rajta. Nem várunk el egy hangszerkészítőtől briliáns billentést, gyakran hallhatjuk hangolás közben a hangszerész mester unalmas skála-futamait, ugyanakkor egy zongoraművésznek nem kell értenie hangszere karbantartásához. Ezzel szemben a karvezetőnek mindhárom területen járatosnak kell lennie, hiszen ő az, aki az énekesek lelkes, de gyakran tudatlan gyülekezetéből egységes, szép hangzású kórust teremt, ő az, aki gondos és fáradhatatlan munkával ezt a hangzást karbantartja, és végül ő az, aki ezt a sajátságos hangszert a próbákon, a hangversenyeken megszólaltatja..."
"Mindezzel nem azt mondom, hogy teljes mértékben kerülendő egy-egy jól elhelyezett poén, egy rövid anekdota a mű születési körülményeiről, a darab hangulatára vonatkozó szép költői kép. Mindig nagy örömmel tölt el, amikor egy kórustag a próba után azt mondja, hogy olyan fáradtan érkezett, és most felfrissülten megy haza, és az sem baj, ha a próba után beindul a klubélet, és megjelennek olyan emberek, akik a tágabb társasághoz tartoznak, de nem tagjai az énekkarnak. Ezek mind rendkívül fontos emocionális illetve kulturális tényezők. Tisztában kell azonban lennünk azzal, hogy a kóruspróba célja a művek megtanulása, illetve a kórus művészi arculatának kialakítása..."
