(MTI) - A Brundibárt Hans Krása zeneszerző és a librettót jegyző Adolf Hoffmeister egy 1938-as gyermekopera-pályázatra írta. A darab 1942-ben két előadást ért meg egy prágai zsidó árvaházban, amelynek lakóit azonban Hans Krásához hasonlóan theresienstadtba (Terezín) hurcolták. A koncentrációs táborban 1943 szeptembere és 1944 szeptembere között a felnőtt muzsikusok és az opera gyerekszereplői összesen 55 alkalommal adták elő a történetet.
 |
| Holokauszt Emlékközpont |
A nácik Krása gyermekoperáját is felhasználták abban a propaganda-hadjáratban, amely a világ szemében leplezni volt hivatott a koncentrációs táborok valóságát. A darab részlete szerepel a Der Führer schenkt den Juden eine Stadt (A Führer várost ajándékoz a zsidóknak) című propagandafilmben is. Nyolc-tíz héttel a Nemzetközi Vöröskereszt delegációjának látogatása után, 1944 szeptember végén azonban az összes gyereket Auschwitzba küldték. Amikor 1945 márciusában a náci funkcionáriusok újabb vöröskeresztes küldöttség látogatására számítottak, elrendelték, hogy újra vigyék színre a Brundibárt, de a darabot már nem volt kinek betanítani.
Az opera magyar nyelvű változatát az idei Mahler-ünnepen játszotta először a BFZ a Művészetek Palotájában. A premieren ott volt Simon Szegeli, az egykori terezíni előadás egyik szereplője is.
Mint korábban a Müpában, a Holokauszt Emlékközpontban is Sólyom András és Győri László dokumentumfilmjének segítségével ismerkedhet meg az előadások előtt a közönség a darab különleges és megrázó történetével.
A zenemű két szegény kisgyerekről, Anyinkáról és Pepicsekről szól, akik tejet vennének beteg édesanyjuknak, de pénz nélkül a tejesember szóba sem áll velük. A gyerekek elhatározzák, hogy énekléssel keresik meg a tejrevalót, de Brundibár, a kintornás konkurenciát lát bennük és elzavarja őket. A Kutya, a Macska, a Veréb és az állatsereglet segítségével, a barátság erejével végül a gyerekek éneke győz, így Anyinka és Pepicsek megvehetik a tejet édesanyjuknak.
A darabban szereplő 25 gyerek énekest Fischer Iván a Budapesti Énekes Iskola, a Magyar Állami Operaház Gyermekkórusa és az MR Gyermekkórusa tagjai közül választotta ki. A produkciót Novák Eszter rendezte, díszleteit és jelmezeit Zeke Edit tervezte, a karmester Szennai Kálmán. Adolf Hoffmeister librettóját Rajk Judit fordította magyarra.
