| A szereplők - hősnő, férj, após, hősnő szeretője, pópa, rendőrfőnök. A cselekmény - a hősnőt megalázzák, más karjaiba menekül, megmérgezi az apósát, szeretőjével megöli a férjet, új esküvő, hulla a pincében, rendőrakció, bűnhődés, újabb bűn és végső bűnhődés. Az eredeti Leszkov drámát Sosztakovics jócskán finomítja, és nem tudni miért, a nő oldalára állva a körülmények szerencsétlen összjtékát teszi felelőssé a tragikus eseményekért. |
 |
 |
|
| A szimpla történetből azonban igazi szövevényes, mély rétegeket feltáró lelki folyamatokat hoz elő és idéz fel a zene. A harmoniák olyan különleges kavalkádja kíséri a cselekmény folyamát, hogy az ember jó és rossz értelemben is minduntalan megborzong a nézőtéren ülve. Nagyon pontos zenei jellemábrázolásokat hallunk, legyen az fő-, vagy akár mellékszereplő. De segítséget kapunk egy-egy háttérben zajló történés, más tér- és időbeli esemény megértéséhez is. Különleges, ahogy az epizódszereplők groteszk karakterét botladozó keringővel, suta tánctémával mutatja be a zeneszerző. Ráébreszt minket, hogy a dráma, mint az élet - öröm és bánat, olykor tragédia de boldogság is, szenvedély, csalódás, megpróbáltatás és bűnhődés. |
 |
 |
| A rendezés, a díszlet és a jelmezek mind a 19. századi provinciális létet idézik. A fojtogató légkör és az unalom hátteréül állandó félhomályos színpad szolgál. Ami első ránézésre rendnek, nyugalomnak tűnik, az valójában már itt-ott düledező, széteső tákolmány. A dráma folyamán darabjaira bomlik a családi díszlet-rönkház. |
 |
 |
| Sosztakovics operája a művészi szabadság korszakának utolsó pillanataiban született. Az 1932-ben elkészült művet nagy sikerrel mutatták be Moszkvában és Leningrádban, amerika és európaszerte, de egy a Pravdában megjelent névtelen cikk megállította az addigi sikertörténetet. Az operát levették a műsorról, legközelebb csak 1963-ban kerülhetett színre egy átírt, #8220;szelidített" változat. Magyarországon most mutatják be először Sosztakovics eredeti Kisvárosi Lady Machbeth-jét, 73 évvel a mű születése után. |
 |
 |
| SZÍNLAP:
Borisz - Berczelly István Zeneszerző: Dimitrij Sosztakovics Rendező: Vidnyánszky Attila Fotó: Peti Péter |
