A magyar-lengyel kapcsolatok évszázadok óta legendásan jók. A szoros baráti kötelékeket még a II. világháború sem szakította szét. Lengyelország és a lengyelek elválaszthatatlanul kötődnek az 1956-os magyar forradalomhoz, ami rendkívül élénk visszhangot váltott ki a lengyel társadalomban. Az egész országra kiterjedő, teljesen önkéntes alapon szervezett lengyel társadalmi segélyakció az ottani kommunista hatalom hallgatólagos beleegyezésével zajlott. A forradalmi Magyarország számára az első külföldi vér-, gyógyszer- és élelmiszer-szállítmányok Lengyelországból érkeztek. A magyarok megsegítésére indított hatalmas segélymozgalom ahhoz is hozzájárult, hogy félredobva az addigi semmitmondó, a szocializmust építő népek barátságáról szóló frázisokat, a két nép tagjai visszatérjenek a hagyományos magyar?lengyel barátság eszméjéhez. A Lengyel Köztársaság budapesti nagykövetsége, a budapesti Lengyel Intézet és a Művészetek Palotája közös szervezésében megvalósuló koncerten a legnevesebb lengyel zeneszerzők művei hangoznak el ? Magyarországon többnyire először ? az 1956-os magyar forradalom tiszteletére. A hangverseny fővédnökei: Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke és Lech Kaczyński, a Lengyel Köztársaság elnöke. Łukasz Borowicz, az est karmestere 1977-ben született Varsóban. A varsói Chopin Zeneakadémia karmester szakán végzett (kitüntetéssel diplomázott prof. Bogusław Madey osztályában, valamint megkapta a Magna cum Laude díjat). 2000/2001-ben a Budapesti Fesztiválzenekarnál dolgozott mint Fischer Iván karmester asszisztense. Két alkalommal elnyerte a sienai Accademia Musicale Chigiana ösztöndíját (Gianluigi Gelmetti mesterosztályában). Három neves karmesterverseny díjazottja: Trento 1999 ? II. díj; Athén 2000 ? IV. díj; Porto 2002 ? II. díj. A legtöbb lengyel szimfonikus zenekart vezényelte már. Külföldi zenekarokkal folytatott munkája során a lengyel zeneszerzők munkásságát népszerűsíti. Jelenleg a varsói Nemzeti Filharmóniában prof. Antoni Wit asszisztense. A kortárs lengyel zene négy alkotása szerepel a koncerten. Artur Malawski (1904-1957) a levert magyarországi antikommunista lázadás hatására komponálta szimfonikus zenekarra Hungaria 1956 című művét. Witold Lutosławski (1913-1994), kora zenéjének egyik legnagyobb egyénisége vonószenekarra írta a Gyászzenét (1958). A Lengyel Requiemből, Krzysztof Penderecki kompozíciójából a szopránszólóra, kórusra és zenekarra írt Lacrimosa tétele is műsoron lesz. Wojciech Kilar (1932?) zenekarra és kórusra írt Exodusa akkor született, amikor a lengyel társadalom fellázadt a hatalom önkénye ellen: a szolidaritás létrejöttekor. (2006. október 24. 20:00 Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem: Lengyel-magyar szolidaritás ? A Lengyel Rádió Nemzeti Szimfonikus Zenekarának (Katowice) és a Lengyel Rádió Kórusának (Krakkó) koncertje; Artur Malawski: Hungaria 1956; Witold Lutosławski: Gyászzene; Krzysztof Penderecki: Lacrimosa; Wojciech Kilar: Exodus; vez.: Łukasz Borowicz)
