| Berlioz: Római karnevál, Csajkovszkij: D-dúr hegedűverseny, Sztravinszkij: Petruska (szvit) szerepelt a műsoron. A hazai koncertlátogató közönség valójában nemcsak Kavakosra, hanem Charles Dutoit-ra is kíváncsi volt.
Kavakos az elmúlt esztendők során számos alkalommal járt a magyar főváros koncerttermeiben, és sokféle műben mutatta meg tudását. Az athéni hegedűművész, az elmélyült fajtából való igazi virtuóz. Műsorán olyan mesterművek is szerepelnek, mint Bartók fiatalkori hegedűversenye vagy Berg hegedűversenye, melyeket hallhattunk tőle Budapesten is. Most Csajkovszkij hegedűversenyét szólaltatta meg 1692-es Stradivariján. |
Kavakos (fotó) ezzel a jól ismert hegedűversennyel bizonyította: önálló gondolkodású, szuverén muzsikus. Kavakos tiszta üveghangjai, érzelmekkel telített, mégsem érzelgős kadenciái hangos tetszésnyilvánításra késztették a közönséget. Az első este ráadásnak Ysaýe belga zeneszerző V. szólószonátáját választotta, míg a második alkalommal Paganini Etüdjét. A közönség méltóképpen jutalmazta a túlságosan is szerény muzsikust. Kavakos titka, hogy igyekszik minden manír nélkül, természetesen tolmácsolni a művet. Összehasonlítva generációja másik két tagjával, Ilya Gringolts-cal és David Garett-tel, ebből a szempontból mindenképpen ő kerül ki győztesen. Míg Gringolts érzelgősen, már-már unalmasan játssza a művet, addig Garett - mint egykor Nigel Kennedy - vad fenegyerekként szinte széttépi a hegedű húrjait. Különben Gringolts és Garrett felvételei a Deutsche Grammophon kiadásában nálunk is elérhetők. Furcsa módon Kavakosról ez nem mondható el: Sibelius hegedűversenyének felvételével 1991-ben hiába nyerte el a Gramophone-díjat, egyetlen multinacionális kiadó katalógusában sem lelhető fel a neve. Charles Dutoit, az egykor végtelenül sármos, még ma is fiatalos mozgású, svájci születésű világhírű karmester neve összefonódott a Montreáli Szimfonikus Zenekaréval, amelynek negyedszázadon át, 1977-től 2002-ig volt művészeti vezetője. Az 1980-as években a Decca Record sorra jelentette meg albumait, melyen megszólaltatta zenekarával többek között Bartókot, Gershwint, Ravelt, Muszorgszkijt. Máig egyik emlékezetes, ritka szép felvétele Csajkovszkij: Hamlet nyitányfantáziája. Charles Dutoit külföldi turnén már vezényelte a Fesztiválzenekart: 1998-ban, a Luzerni Fesztiválon adott két hangversenyt. Most viszont mintha nem is figyelt volna a zenekarra, melynek tagjai időnként csak arra koncentráltak, hogy időben tudják követni, és a közönség ne vegyen észre semmit a bizonytalankodásokból. Az is elgondolkodtató, hogy jó ötlet volt-e a műsor második részébe tenni a Petruska szvitet, amely nálunk kevésbé ismert, viszont sok meglepetéssel szolgált. Szerencsésebb lett volna Kavakos produkciójának élményével zárni az estet. |
