Az új köntöst a XVIII. században elsősorban a harmóniák, ezek a kis méretű fúvós együttesek jelentették, a XIX. században, a hangszer teljes megújulása után pedig a zongora. Hangfelvételek híján ugyanis ez volt a leginkább kézenfekvő módja annak, hogy minél többen hallhassák ezeket a darabokat.
A Liszt-átiratok azonban nem azonosak az otthoni használatra, népszerűsítés célzattal készült zongorakivonattal. Nem véletlenül használja a "transcription" szó helyett gyakran a "réminiscences" vagy "parafrázis" kifejezést a komponista. Az eredeti dallamokat a zongora sajátosságaira igazított, a billentyűs hangszer és a legendásan zongorázó Liszt virtuozitására alakított, parádésan újjászületett darabok ezek, amelyek mintegy "mellesleg", eredeti funkciójuk szerint, népszerűsítik is a kor (és az előző korok) átiratra érdemes melódiáit.
Október 4-én olyan átiratok szólalnak meg a Liszt és a zongora a Magyar Telekommal sorozat keretében, amelyek a Liszt-átiratok minden rétegét bemutatják a közönségnek. Balog József, Farkas Gábor és Zsoldos Bálint pianista kvalitásai pedig valóban Lisztéivel vetekszenek.
