(MTI) - A koncert egyben a CRI magyar adása megindításának 35. évfordulójáról való megemlékezést is szolgálta: rövid vetítéssel és beszédekkel felelevenítették az elmúlt évtizedek rádiótörténetének jelentősebb állomásait. A köszöntőt mondott többek közt Devich János professor emeritus, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektori tanácsadója, a magyar szakmai küldöttség vezetője is.
A közönség bevezetőként Szabó Ferenc Jánostól, a Zeneakadémia doktorandusz hallgatójától két ismert kínai melódia improvizációját hallgathatta meg "Liszt változatban".
Baranyay László Liszt-díjas zongoraművész a 3. Szerelmi álmok (Liebesträume), és a Mefisztó-keringő előadásával aratott sikert, amelyet Bartók Béla Allegro Barbarója követett. A Rákóczi indulót és a 16. Magyar rapszódiát Szabó Ferenc Jánostól hallhatta a közönség egy Vang Li-ping (Wang Liping) darabbal együtt.
Liszt Ferenc 2. magyar rapszódiáját a 15 éves Kao Ko (Gao Ke) játszotta, Csou Wang (Zhou Wang) kucsengen (guzheng), vagyis kínai citerán, Liu Jüe-ning (Liu Yuening) pedig kínai cimbalmon adott elő kínai szerzeményeket, köztük a Cimbalom, csárdás címűt. A kínai zeneakadémia főiskolájának hallgatói vonós hangszereikkel ugyancsak bekapcsolódtak a műsorba. A kínai és a magyar művészek végül egy kínai darab közös előadása mellett Brahms Magyar táncával zárták a jó hangulatú koncertet.
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem küldöttsége, valamint a Magyar Televízió, a Magyar Rádió és a Klasszik Rádió riporterei a CRI meghívására július másodikától tartózkodnak Kínában. Jártak Hszianban (Xian), tizenhárom ősi Kínai dinasztia egykori székhelyén, valamint a dél-kínai Hsziamenben (Xiamen). A magyar vendégeket elvitték a városhoz tartozó Kulangjü (Gulangyu) szigetre is, amelyet Kínában a "zongora szigeteként" szoktak emlegetni.
Devich János, a delegáció vezetője élményeikről beszámolva elmondta: "Liszttel jöttünk, és amit kaptunk, az elsősorban a kínai hagyományos zenének az ismertetése volt. Ugyanakkor igen érdekes klasszikus zenei élményben is volt részünk Hsziamenben, az ottani szimfonikus zenekar próbáján. Éppen Liszt Esz-dúr zongoraversenyének első tételét gyakorolták egy nagyszerű kínai karmesterrel. Majd megkérdezték Baranyay László professzort, hogy nem tudná-e eljátszani. Természetesen tudta, hiszen negyven éve játssza. Óriási sikere volt, különösen, hogy beépített apró rafinériákat, amiket mi magyarok szoktunk bemutatni az Esz-dúr zongoraverseny előadásakor".
A kérdésre, hogy a szakmai élmények közül mi fogta meg a leginkább az elmúlt több mint egy hétben, a Kínában már nem először járó Devich János azt válaszolta, hogy számára az igazi örömöt az autentikus ősi zeneélmények jelentették. Egy hsziáni parkban például egy igen régi operajelenetet nézhettek, hallgathattak meg ősi hangszerekkel játszó idős, egyszerű, hétköznapi zenészektől.
Pekingben szintén eljutottak egy zenei előadásra, hol a cselló és a nagybőgő kivételével csupa kínai régi hangszeren játszó zenekar játszott kínai kortárs zenét. "Zeneileg, szakmailag is sokat kaptunk, de hoztunk is sok érdekességet, amit a vendéglátóink érdeklődve és elismeréssel fogadtak" - jegyezte meg a professzor.
Az egyetem volt rektor-helyettese külön kitért arra, hogy útját más területen is igyekezett kihasználni. "Próbálunk kapcsolatokat teremteni, hiszen a Zeneakadémia feltétlen célja, hogy a jövőben minél több külföldi és ezen belül minél több kínai diákra tegyen szert. Ez manapság a világ minden egyetemének a célja, ezért óriási a konkurencia. Úgy érzem, hogy sikerült olyan tartalmas kapcsolatot kialakítanunk, ami - ha nem leszünk lusták otthon - ezen a területen is kamatoztatható lesz."
Az út egészére vonatkozóan még megállapította: "Összességben szenzációsan, nagy figyelemmel összeállított tíz napban volt részünk. Ez a CRI magyar szekciója munkatársainak volt köszönhető, akik szeretettel és barátsággal kísértek végig utunkon."
