(MTI) - A Kultúrák közeledésének éve programjaként a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem frissen végzett művésze a francia Sine Qua Non vonósnégyes kíséretében Bartók Béla Román népi táncok és Hubay Jenő Hejre Kati című művét adta elő. A Zene és párbeszéd elnevezésű multikulturális esten többek között japán, kínai, tibeti, indiai, osztrák, szingapúri és francia fiatal tehetségek zenéltek együtt.
Bogyay Katalin, Magyarország UNESCO-nagykövete "új zenei csillagként" mutatta be a 24 éves Banda Ádámot, aki a múlt hétvégén az UNESCO-rezidencia zenei szalonjában külön koncertet adott olyan impresszárióknak, akik segíthetik a magyar művész bevezetését a nemzetközi színpadokra.
A Melody for Dialogue among Civilizations elnevezésű nemzetközi egyesület rendszeresen különleges rendezvényeket szervez a világ minden táján a zenének a kultúrák közti párbeszédet elősegítő szerepéről, s azon belüli is az európai és az azon kívüli civilizációk közti dialógus fontosságáról.
Az egyesület az UNESCO Kultúrák közeledésének éve programjához kapcsolódóan a Párizsi Amerikai Egyetemmel és az Orsay Múzeummal együttműködve a nemzetközi koncert előtt a kommunikáció és a zene kapcsolatáról szervezett szimpóziumot az UNESCO párizsi székházában neves szaktekintélyek: karmesterek, zenekar-alapítók, zenei újságírók részvételével. Magyarországról Batta András, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora kapott meghívást, aki az oktatás szempontjából mutatta be az általa vezetett intézménynek a kultúrák közti párbeszédben betöltött szerepét.
A zenekritikus, újságíró, tanár elmondta: míg Párizsban mindennapi gyakorlati kérdés az, hogyan lehet a különböző kultúrájú fiatalokat közös nevezőre hozni a zenei oktatásban, addig ez a probléma Budapesten fel sem merülhet ilyen élesen, hiszen a Zeneakadémián a hétszáz magyar diák mellett alig száz külföldi tanul, s a tanárok nagy része is magyar.
Magyarország számára a rektor szerint jelenleg az az alapvető kérdés: hogyan tudja "globalizálni a hungarikumot", azaz a nagyon magas színvonalú zenei életét a világ közkincsévé tenni. A rektor szerint ennek érdekében nagyon fontos ápolni a világnak óriási muzsikosokat adó magyar zenei hagyományokat, és azokon keresztül új kapcsolatokat kiépíteni a világban.
Előadásában a magyar kultúra befogadására Batta példaként jelölte meg Liszt Ferencet, aki igazi magyar világpolgár volt: magyarul nem tudott, de magyarnak vallotta magát. A legjobban franciául beszélt, amit csak 13 éves korában tanult meg. Anyanyelve a német volt, de azt tökéletesen soha nem beszélte. Viszont ha Liszt ment nem volna el Bécsbe és Párizsba, soha nem tudott volna igazán kibontakozni - hangsúlyozta Batta. A kiteljesülés előtt a rektor szerint ma is óriásiak az akadályok Magyarországon, s az ezeken való változtatást tartja az egyik legfontosabb feladatnak a Zeneakadémia rektora.
Bogyay Katalin UNESCO-nagykövet elmondta: a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és az ott végzett tehetség bemutatkozása a 2011-ben megrendezendő nemzetközi Liszt-év egyik bevezető eseményének is tekinthető. A zeneszerző volt ugyanis az első olyan művész, aki összekötötte a világot a magyar zenekultúrával, s az első igazi európai muzsikus, akin keresztül az európaiságunk is felmutatható.
