Liszt Ferenc dallamai az Akadémián

Megtisztelő és egyben hatalmas felelősség Liszt Ferenc műveit játszani. Az emlékév azonban lehetőséget nyújt arra, hogy a zeneszerző gazdag életművének ritkábban játszott és kevésbé ismert darabjait is mind többen ismerhessék meg - foglalta össze a bicentenárium jelentőségét a koncert előtt Klukon Edit, aki férjével Ránki Dezsővel közösen már jó néhány alkalommal lépett fel határon innen és túl a Liszt-évben. A művészházaspár az MTA Székházának Dísztermében adott egyórás műsorban a zeneszerző két művének (Les Préludes, Via Crucis) négykezes változatával jelenítette meg a tizenkilencedik századi géniusz szellemét. Klukon Edit szerint Liszt rendkívül érzékeny, meditatív zenéjében erős hittel és bátran írta meg kétszáz évvel ezelőtt azt, ami napjainkban is szellemi táplálékunk lehetne, ha belátnánk, hogy valójában mire éhezünk. ? Liszt Ferenc zenéje mindenkinek segítséget nyújt abban, hogy megtalálja a nyugalmat ? fogalmazott a zongoraművész. Ránki Dezső hangsúlyozta, hogy számára Liszt mindig is egyike volt annak a néhány szerzőnek, sőt talán az egyetlen volt, akinek a zenéjét mindig, mindenfajta megingás nélkül teljesen a magáénak érezte. A zenében nem lehet hazudni, az alkotó ember személyisége kiviláglik, Liszté is.

Az akadémiai hangversenyen harmadikként fellépő zongoraművész, Karsai Márk a Vándorévek sorozat részeként született, a zeneszerző romantikus utazásainak hangulatát felidéző műveket játszott. A Vallée d'Obermann, vagyis az Obermann Völgye című darabban érzékletesen jelentek meg a svájci hegyek. ? Liszt Ferenc a zene segítségével, egyedülálló részletességgel tudta megmutatni a természetet, legyen szó akár egy tavaszi tájról, akár egy hóviharról, vagy éppen egy nyáresti tópart nyugalmáról ? méltatta a zeneszerzőt a fiatal művész, akit már gyermekkorában lenyűgözött Liszt stílusa, virtuozitása és kompozíciós nyelvezete. A Németországban élő, de Magyarországon is sokat koncertező Karsai Márk szerint a Liszt-évnek köszönhetően érezhetően megnőtt az érdeklődés a komponista iránt, bár, mint azt hangsúlyozta, Liszt Ferenc művészetét német nyelvterületen eddig is ismerték és elismerték. A zongoraművész úgy látja, ennek oka részben az, hogy a zeneszerző érzelemgazdagságot sugárzó alkotásai az életet jelentik nem csupán azoknak, akik játsszák, hanem azoknak is, akik hallgatják.