A francia fővárosban, a fiatal Liszt legnagyobb sikereinek helyszínén a Párizsi Magyar Intézet szervezésében hét estéből álló zongorakoncert-sorozat kezdődik február 3-án. A hangversenyek tematikái Jean-Yves Clement, a franciaországi Liszt-év kurátorának hamarosan megjelenő Liszt-könyvének fejezeteit idézik. Az első alkalommal Balázs János lép fel: a Preludio címet viselő koncert középpontjában az etűdök állnak majd. Február 26-án Szilasi Alex előadásában parafrázisok és átiratok szólalnak meg Norma és a puritánok címmel. A sorozat további alkalmain Jandó Jenő, Csalog Gábor, Oravecz György, Mocsári Károly és Simon Izabella zongoraművészek, valamint Fenyő László (gordonka) és Megyesi Schwartz Lúcia (ének) közreműködésével Liszt zongorára írott műveinek tekintélyes része megszólal a francia fővárosban.
 |
| Farkas Gábor |
Bayreuth csaknem ugyanolyan fontos szerepet töltött be Liszt életében, mint a Wagner-életrajzban, sőt, az sem túlzás, hogy Liszt nélkül nem jöhettek volna létre a híres Ünnepi Játékok. Liszt már az 1850-es évektől, közel négy évtizeden át pénzével és tehetségével segítette Wagnert, jótékonysági koncertek sorozatát adta a Festspielhaus fölépítése javára és az első játékok megrendezésére fölvett hitelek törlesztésére ? többek között 1875-ben a Pesti Vigadóban is, ahol Liszt kénytelen volt utólag egy Beethoven-zongoraversenyt is műsorra tűzni, mert Wagner neve nem kellőképpen keltette fel a magyar közönség érdeklődését. S bár a szigorú erkölcsi elveket valló Liszt nehezen bocsátotta meg Cosima lányának, hogy házasságtörő kapcsolatban élt Wagnerrel, a két géniusz összebékítésén fáradozó női lelemény számtalan levél révén elérte célját. Sőt, talán még annál is többet, hiszen a fellángoló Wagner-kultusz hamar elhomályosította az önzetlen barát, pályatárs és támogató emlékét, s Liszt bayreuthi síremléke csak második számú zarándokhellyé válhatott a Wagner-szentély után. Talán ezen a felemás képen változtat a Hungarofest Klassz Zenei Irodája által szervezett február 18-i, illetve február 26-i koncert, amelyeken a fiatal magyar zongoristageneráció tagjai lépnek fel: Farkas Gábor, Holics László, Balog József és Borbély László. A művészek elsősorban Liszt Németországhoz kötődő műveit adják elő.
 |
| Ránki Dezső és Klukon Edit |
Rómában február 22-én Ránki Dezső és Klukon Edit ad kétzongorás Liszt-estet a Quirinale-palotában. A hangversenyt az olasz köztársasági elnök székhelyén rendezik meg, amelyen Schmitt Pál, a magyarországi Liszt Év fővédnöke is részt vesz. A zongoraművész-házaspár előadásában Liszt Faust-szimfóniájának korai (1856), kétzongorás változata szólal meg, melyet a világon egyedül Ránki Dezső és Klukon Edit tart repertoárján s amelyet legutóbb január végén Angliában mutattak be. A kottát a Weimarban őrzött kézirat alapján Gémesi Géza zeneszerző-karmester rekonstruálta.
