Néray Katalin, a Ludwig Múzeum főigazgatója személyes találkozón szeretné tisztázni Hiller István kulturális miniszterrel az intézmény dél-pesti költözésének feltételeit. Mint lapunk is beszámolt róla, elképzelhető, hogy a Ludwig Múzeum is követi a Hagyományok Háza példáját, vagyis mégsem költözik a 2005. március 15-én nyíló Művészetek Palotájába. Néray a kulturális minisztériumnak küldött levelében nehezményezte, hogy az épület kivitelezője és majdani üzemeltetője az intézmény megkérdezése nélkül hozott a múzeumra vonatkozó döntéseket. Az üzemeltető és a múzeum között vita van az eredetileg a Ludwig Múzeumnak szánt konferenciaterem hasznosításáról. Emellett Néray Katalin állítása szerint az épület kivitelezője, az Arcadom Rt. a múzeummal való egyeztetés nélkül hirdette meg sajtófotó-pályázatát, melynek győztes műveit a pályázati kiírás szerint a Ludwig első új tárlatán mutatná be. Néray Katalin lapunknak elmondta, az üzemeltető s a beruházó részéről kedvezőtlen jeleket tapasztal, ezért mindenképp tisztázni szeretné a Ludwig Múzeum majdani státusát, illetve azt, hogy az új helyszínen megvalósuló konstrukcióban milyen szerep jut intézményének. Szilvásy György, a kulturális tárca közigazgatási államtitkára közölte, a minisztérium továbbra is érvényesnek tartja a Ludwig Múzeumra vonatkozó korábbi kormánydöntést, de várja Néray Katalin eddig be nem mutatott hosszú távú szakmai koncepcióját. A főigazgató asszonynak a dokumentum elküldésére három hete van. Kováts Lajos, a MEO Kortársművészeti Gyűjtemény igazgatója lapunkból értesült a Ludwig Múzeum és a Művészetek Palotája üzemeltetőjének konfliktusáról, és elmondta, hogy a MEO szívesen költözne a jelenlegi helyéről, az egykori újpesti bőrgyárban kialakított múzeumból, a Művészetek Palotájába. A MEO, amelyet tulajdonosai magántőkéből három éve hoztak létre, Kováts tervei szerint, ha fogadókészség lenne rá, az állandó kortárs gyűjteményét vinné Dél-Pestre, és emellett saját stábjával nívós időszaki kortárs tárlatokat rendezne a Nemzeti mellett. Kováts Lajos elmondta, az új helyszínen még nem járt, a múzeumra vonatkozó elképzeléseket a sajtóból ismeri. A MEO alapítása óta évente húsz-harminc kiállítást rendezett, közülük az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó, az amerikai fotóművész, Andres Serrano tárlata volt. Kováts a MEO új szerepvállalásával szeretne változtatni a szerinte belterjes hazai kiállításrendezési gyakorlaton. Ígérete szerint a bemutatandó művészeti anyagot a nálunk megszokottnál napra készebben választaná ki. A MEO a főváros és az újpesti önkormányzat segítsége mellett nagyrészt magántámogatói és szponzori pénzekből tartja fenn magát, bár az idén némi állami támogatást is kapott. A jelenlegi egyre mostohább feltételek miatt is szívesen változtatnának, hiszen a mostani kiállítóhelyen például egyáltalán nem rendelkeznek klimatizált terekkel. Kiss Imre, az üzemeltető Művészetek Palotája Kft. vezérigazgatója kérdésünkre elmondta, ő nem dönthet abban a kérdésben, hogy ki költözzön az új intézménybe, de Kováts Lajos tevékenységét nagyra becsüli. Egyébként nem tud arról, hogy különösebb nézeteltérésük lenne a Ludwig Múzeummal. Szilvásy György hozzátette, egyelőre nem gondolkodnak a Ludwig Múzeum költözése helyett más megoldáson, de ha a Ludwig költözése ellehetetlenül, akkor minden lehetőséget mérlegelni fognak. Korábban arról volt szó, hogy a Ludwig helyét a budai Várban a Magyar Nemzeti Galéria kapja majd meg, ennek kissé ellentmond az a nyáron megjelent kormányhatározat, hogy a Vár rehabilitációjához kapcsolódóan ott nemzetközi vándorkiállítások rendezésére alkalmas, ideiglenes kiállítóhelyet alakítanának ki. Szilvásy György megjegyezte, ez nem zárná ki, hogy a galéria teret kapjon a Ludwig Múzeum helyén. A konkrét elképzelések kidolgozására a tárca október elejéig kapott haladékot. Bereczky Loránd, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója kérdésünkre mindössze annyit válaszolt, ő ezt a kormányhatározatot úgy értelmezi, hogy csupán a funkció bővülne. De reméli, hogy továbbra is a galéria a várományosa a várhatóan megüresedő területnek.
