Pannon Freskó A Magyar Állami Népi Együttes legújabb műsora a szerelem és halál fenséges harcairól és európai összetartozásunkról szól a Tavasz (születés), a Nyár (beteljesülés), az Ősz (elmúlás) és a Tél (haláltánc) színeiben.
Akár egy ásatás freskótöredékeit, úgy illeszti össze az évezredek átörökölt formáit, kincseit mai tudásunk, tánc- és zeneismeretünk, valamint klasszikus magyar költők énekelt szövegei segítségével ? egy karnevál forgatagában. A látványos táncvízió monumentális, hol sodró, hol lírai jelenetei az európai és benne a magyar kultúra hatalmas, világunkat formáló hatását mutatja be. Görög vázarajzokról ismert mozdulatok elevenednek meg élő hagyományunkból, ugyanazon mozgások értelmezései a szemünk előtt alakulnak át ? a mennyei rituális körtánc például egyszer csak az ?ördög karikájának? minősül ?, közismert dallamok különféle etnikai karaktereket vesznek fel egy-egy ritmus megbiccenésével, s mutatják meg összetartozásukat. A kialakuló kép tehát egyszerre lesz új is, ismerős is ? ahogyan ez a nagy kultúrák esetében lenni szokott.
Földön apám fia volnék... A Magyar Állami Népi Együttes Földön apám fia volnék... című műsorában az autentikus formákat (táncokat, zenéket) megtartja, de nem pusztán reprodukálja, hanem új funkcióba (színpadra) helyezi, ezáltal új jelentéssel tölti meg, mondanivalójával aktualizálja a nyelvet. Ebben az absztrakt, újrateremtett valóságban, a színház időt és teret kiterjesztő kontextusában, a tánc elvont és újraértelmezett nyelvén szól: földi valóságunkra és apáink örökségére irányítja figyelmünket, üzeneteket, mintákat közvetít. Azt üzeni, hogy bár homogenizálódó és felszínes "világkultúrával" körülvéve élünk, van saját és sajátos kultúránk.
Felmutatja folyamatosságát, fontosságát, azt a kultúrát, amely emberi létezésünk alapszükséglete, nemzeti önazonosságunk egyik forrása. Az előadók mintái híres táncosok, zenészek, akiktől személyesen vagy a róluk készült filmek, hangfelvételek alapján megtanulták táncaikat, zenéiket. A homok- és videoanimációkkal színesített műsor utazás térben, időben, a képzeletben, emlék az útról, amelyen együtt jártunk, személyes, megélt élmények felidézése ? színpadra állítva a Kárpát-medence legszebb táncait.
