Az 1983-ban alakult Méta magyar népzenei együttes története első két évében Pécsett működött, majd 1985-től Budapestre tette át székhelyét. A zenekart alapító Salamon Beáta énekhangja és hegedűjátéka a Méta egyik különlegessége. A kezdeti tagcserék után 1987-ben Nagy Zsolt (Békéscsaba) kontrás, végül 1989-ben Mohácsy Albert (Bonyhád) bőgős csatlakozott az együtteshez. 1985 és 1997 között a zenekar fúvósa Berán István volt. Távozása után a Méta 1999 őszén alakult újjá. Az együttes tagjai zenei anyagukat archív felvételekről és saját gyűjtéseikből tanulják. Gyűjtőmunkájuk során az egész magyar nyelvterületet bejárták, s napjainkban is gyűjtenek. Moldvai, székelyföldi, mezőségi, kalotaszegi, Felső-Tisza-vidéki, Csongrád-környéki, Békés megyei, palócföldi, somogyi és sárközi felvételeik és lejegyzéseik megtalálhatók a Magyar Művelődési Intézet Szakmai Házában és az MTA Zenetudományi Intézet archívumában. Személyes tapasztalataikat és élményeiket igyekeznek tanítványaiknak is átadni. Másfél évtizede dolgoznak a hazai népzeneoktatás egyik legfontosabb intézményében, a budafoki Nádasdy Kálmán Művészeti Iskolában, ahol immár növendékeik százaival sikerült megismertetni és megszerettetni a hangszeres magyar népzenét. A Hagyományok Háza Páratlan Péntek című programsorozatában havonta egyszer találkozhatnak az együttessel a magyar népzene kedvelői.
