Magyarokkal nyitotta évadját a párizsi Garnier Opera

Zene

 Fischer Ádám

(MTI) Mozart utolsó, ritkán játszott operáját Willy Decker 1997-es rendezésének felújításában, teljesen új szereposztással tűzte műsorára a Garnier Opera. A világhírű német rendező felfogásában a mű alapvetően arról szól, hogy a hatalmi pozíció elnyomja az embert, és önállósítja magát felette: Titus személyisége senkit nem érdekel, környezete csak a császárt látja benne.
    

E kegyetlen szerep betöltésére ösztökéli az uralkodót Publius, akit Szabó Bálint alakít. Az erdélyi basszistát az első kritikák együtt emelték ki a Sextust éneklő francia Stéphanie d'Oustrac-kal, a partitúra nélkül vezénylő Fischer Ádámot pedig a világos és érzékeny színházi megközelítésért dicsérték. A concertclassic.com internetes újság szerint a felújítás sikere elsősorban a kiváló szereposztásnak köszönhető. "Szabó Bálint Publius szerepében mekkora fényűzés!" ? fogalmazott Jean-Charles Hoffelé.
    
A két magyar művész 2009-ben a Magyar Állami Operaházban dolgozott először együtt Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című operájában. De nem annak hatására találkoztak újra, hiszen ? mint hangsúlyozták ? akkor már egymástól függetlenül mindkettőjüknek két éve aláírt párizsi szerződése volt. A világ nagy operaházai ugyanis évekre előre lekötik a művészeket.
    

szabobalint_byfidelio.jpg
Szabó Bálint

A világhírű magyar karmester 26 év után dirigál ismét a párizsi operaházban. Elmondta, hogy akkoriban a franciák többsége csak franciául volt hajlandó beszélni, őt magát sok kellemetlenség érte amiatt, hogy nem beszél jól franciául. Ezért nem kívánt sokáig visszatérni a francia fővárosba dolgozni. "Azóta nagyon megváltozott a helyzet, és sokkal normálisabbak lettek az emberek ilyen téren, de az is lehet, hogy akkor még nagyon fiatal voltam és sokkal görcsösebb, most pedig már elnézőbb vagyok az emberekkel" ? fogalmazott. Azt is elárulta, hogy olaszul vezette a próbákat, mert azt tartja a zene nemzetközi nyelvének.
    

A párizsi operaház zenekararáról úgy vélekedik Fischer Ádám, hogy nagyon finoman és elegáns játszik, van "egy nagyon gyöngéd pianissimo hangzása". "Olyan szinten vannak (a zenészek), hogy az ember a saját felfogásán belül szívesen teret enged nekik" ? tette hozzá. Véleménye szerint a Garnier Opera akusztikájából is adódik, hogy az idők során ennyire érzékennyé vált a zenekar, hiszen minden apróság hallatszik, s nem áll fenn az a veszély, hogy a túl hangosan játszó zenészek miatt nem lehet az énekeseket hallani. 
    
Arra  a kérdésre, hogy mozgalmasabb lett-e az élete azóta, hogy már nem a Magyar Állami Operaházhoz köti az állandó munkája, Fischer Ádám elmondta: ő akkoriban is sokat utazott külföldre, s éppen ez okozott problémákat, a főzeneigazgatóságot ugyanis csak a munkája egy részének tekintette. Úgy képzelte el a megbízatást, ahogyan az Bécsben, Párizsban vagy Berlinben működik, Budapesten viszont mást vártak el tőle. A Dán Rádió Kamarazenekarát egyébként 1998 óta vezeti folyamatosan zeneigazgatóként, s az együttessel lemezre vette Mozart legtöbb operáját és szimfóniáját.
    
Mozartot mindig is szívügyének tekintette a karnagy, aki Párizs után a bécsi Staatsoperben A varázsfuvolát és a Figaro házasságát vezényli, majd Zürichben a Szöktetés a szerájból című operát. A magyar közönség legközelebb jövő év májusában és júniusában hallhatja dirigálni a Művészetek Palotájában, a hetedik Budapesti Wagner-napokon.