Sigismund Freud és Gustav Mahler találkozását egyébként viszonylag jól lehet rekonstruálni - jegyezte meg a szakíró, hozzátéve, hogy Salfati csak korabeli dokumentumokból dolgozott. Alma Mahler, a zeneszerző feleségének emlékirataiból és Freud levelezéséből, kivált a Marie Bonaparte-nak írt levelekből kiderül, milyen terápiát alkalmazott a pszichoanalitikus.
Mahler nem akarta ezt a terápiát, Alma volt az, aki ragaszkodott hozzá - mutatott rá Zipernovszky Kornél, aki a film dramaturgiai felépítését roppant izgalmasnak tartja. Mint fogalmazott, az Alma-Gustav-Freud-kapcsolat adja az egyik úgynevezett háromszög dinamikát, a másikat a Gustav-Alma-Gropius-kapcsolat szolgáltatja. A híres építész előbb szeretője, Manon lányuk apja, később férje lett az asszonynak - emlékeztetett a szakíró, kiemelve, hogy a film ezt módfelett ízlésesen kezeli.
Almára a femme fatale szerepet ragasztották a kortársak és az utókor, Gustav Mahler a múzsa Almába szeretett bele, majd megparancsolta, hogy legyen csupán feleség. Nyilvánvaló, hogy ez nagy belső konfliktusokat okozott az önálló művészi és alkotó státuszra vágyó nőben - vélekedett Zipernovszky Kornél.
A film kedden este a Műcsarnokban látható, majd az Imágo Egyesület szeretné a Nyitott Műhelyben még egy alkalommal műsorra tűzni. Arról, hogy szélesebb körű forgalmazását is terveznék, Zipernovszky Kornélnak nincs tudomása.
