Mahler, Mahler, Mahler

A Fischer Iván és a Budapesti Fesztiválzenekar által hagyományteremtő szándékkal létrehívott Mahler ünnep nem titkolt célja, hogy kultuszt teremtsen Magyarországon (is) Gustav Mahlernek, aki 1888 és 1891 között a Magyar Királyi Operaházat irányította, s aki I. szimfóniáját 1889-ben, ?Symphoniai költmény? címmel Budapesten mutatta be. A rendezvényt megnyitó sajtótájékoztatón Fischer Iván elmondta, hogy a Budapesti Mahler Ünnep keretében szeretnék néhány év alatt Mahler valamennyi művét előadni, s minden évben új kortárs művet rendelnek az alkalomra, melynek természetesen nem kell Mahlerhez kötődnie, bár ő személy szerint gesztusértékűnek tartja, hogy Tihanyi László új műve (Mahler csodakürtje) kapcsolódik Mahlerhez. Újságírói kérdésre, hogy a Mahler-ciklust miért nem az éppen Budapesten bemutatott I. szimfóniával kezdték, Fischer azt válaszolta, úgy gondolta, éppen azért kell a Másodikkal kezdeni, mert az I. szimfóniát már elvezényelte Mahler Budapesten. A Mahler-ünnep egyébként nem csak a zeneszerzőt, hanem az embert is szeretné bemutatni a közönségnek, akinek jelenléte ? mint Fischer fogalmazott ? talán először hozta el a magyar zenei életbe a kérlelhetetlen művészi igényességet. A sajtótájékoztató után Göncz Árpád levelét felolvasva Körner Tamás, a Fesztiválzenekar igazgatója nyitotta meg a párizsi Gustav Mahler Archívum anyagából összeállított kiállítást ? a volt köztársasági elnök nem tudott részt venni a megnyitón. A kiállítás a Mahler Ünnep ideje alatt ingyenesen megtekinthető a Művészetek Palotája előcsarnokában. Délután fél háromtól Henry-Louis de La Grange, a párizsi Mahler Archívum vezetője, s minden idők legmonumentálisabb Mahler-életrajzának szerzője tartott nagy sikerű előadást Mahler és Bécs címmel a Művészetek Palotája zsúfolásig telt előadótermében.