A művelődési házak száma az elmúlt néhány évtizedben gyakorlatilag alig változott, évtizedek óta stabilan 2200-2300 között van. Öt-tíz évvel ezelőtt kiscsoportos foglalkozások, klubok és rendszeres lakossági szolgáltatások tették folyamatossá a működésüket, most a nagyrendezvények és az ünnepi alkalmak állnak a középpontban. Lipp Mártától, a Magyar Művelődési Intézet kutatási osztályának vezetőjétől megtudtuk, az 1997-es közművelődési törvény kötelező önkormányzati feladatként jelöli meg, a közművelődésről való gondoskodást. Ám amíg a városoknak erre a célra külön intézményt kell fenntartaniuk, a kisebb települések esetében csupán feladatellátást és a közösségi művelődési színtér kijelölését írják elő. A falvakra jellemző tendencia, hogy az önkormányzatok vállalják a kulturális programok tervezését és lebonyolítását is. A kultúra kézben tartása a kisebb településeken hatalmi kérdés, megfelelő működtetésével választásokat lehet nyerni. Emiatt azonban az önkormányzatok egyre kevésbé érzik szükségét a szakemberek alkalmazásának ? tette hozzá az osztályvezető. Sok vidéki önkormányzat ösztönzi a civil szerveződéseket, a klubok, szakkörök számára helyet biztosítanak. A városi művelődési központokra a bejáratott programok és a stabil közönség, míg a falusiakra az alkalomszerűség jellemző. A városi művelődési központok az önkormányzati támogatás mellett saját bevételeikből tartják fent magukat, ezért érdekük a sok nézőt vonzó belépődíjas programok szervezése, a tagdíjjal járó klubok és szakkörök működtetése, valamint helyiségeik minél hatékonyabb kihasználása. Az Almássy téri szabadidőközpont például egyes szobáit irodának adja ki, nagyobb termeiben pedig kihelyezett iskolai tanórákat tartanak. Dél-Buda és vonzáskörzete kulturális központjává kíván válni a hétvégén megnyílt budafoki művelődési ház. A környékbeliek szép számmal, a lehető legnagyobb természetességgel vették birtokba az épületet. Az uszoda szinte azonnal megtelt, de az épület minden zegét-zugát becserkészték az érdeklődők. A régi szabadidőközpont telkét egy évvel ezelőtt értékesítették, ezért a kulturális intézmény egy telekkel odébb költözött. A beruházás kétmilliárd forintból valósult meg, nagyrészt önkormányzati pénzből, a Campona és a TESCO anyagi támogatásával. A vadonatúj, 7150 négyzetméteres, kétszintes épületegyüttesben a művelődési ház mellett egy uszoda és a Nádasdy Kálmán művészeti iskola is helyet kapott. Nagy Károly, az intézmény igazgatója elmondta, a 358 férőhelyes nagyteremben színházi előadásokat, komoly- és könnyűzenei koncerteket, a galérián kiállításokat rendeznek. Az első vernisszázs Kubaszova Tamara, Huber József és Neuberger István, a Mészáros László Képzőművészeti Egyetem tanárainak kiállítása is imponáló érdeklődést vonzott. Ugyancsak most hétvégén költözött új otthonába a Veszprém Megyei Közművelődési Intézet. A veszprémi várban található műemlék Havranek-házat hetven millió forintból újították fel, amelyhez a kulturális tárca húszmillióval járult hozzá. Az intézmény nyáron kiállításoknak, év közben tanfolyamoknak ad otthont: többek között népi kismesterségeket oktatnak, és játszóház-vezetőket képeznek itt. Az ismeretterjesztő programok száma csökken, az amatőr művészeti csoportoké és a zenei rendezvényeké nő, derül ki a Veszprém Megyei Közművelődési Intézet felméréseiből, amelyet a Fejér, Komárom és Veszprém megyei művelődési házakban végeztek. A főállású népművelők száma is csökkent, a látogatók és klubtagok száma viszont emelkedett - mondta el lapunknak Horváth Viola, az intézet igazgatója. A művelődési házakat és kulturális központokat az állam a közművelődési- és közgyűjteményi normatívával támogatja. Ez az összeg évről-évre nő, jelenleg 1156 forint lakosonként. A dolog egyik szépséghibája, hogy ez az összeg a könyvtárfejlesztésre szánt összeget is magában foglalja, s mivel a kisebb lélekszámú települések kevesebb pénzt kapnak, ez csak tovább növeli lemaradásukat. A kistelepülések művelődési házait elsősorban a Magyar Vidékfejlesztési Hivatal revitalizációs pályázati alapja segítségével újítják fel, emellett a kulturális minisztériumnál és a Megyei Területfejlesztési Tanácsnál (MTT) is lehet pályázni. Utóbbi évente 9-12 közművelődési intézmény felújítását támogatja. Legutóbb a Hajdú-Bihar megyei Ebes művelődési háza szépült meg 53,4 millió forintból, amelyből 12 milliót az MTT biztosított. Mindezek mellett a kulturális tárca rendszeresen ír ki pályázatot, amelynek célja a művelődési házak berendezésének fejlesztése. Horváth Viola elmondta, erre évente körülbelül 60 település kap támogatást. Átalakul a művelődési intézet A Magyar Művelődési Intézetet idén augusztus elsejétől új főigazgatóként Borbáth Erika vezeti. A kulturális tárca még a vezetői pályázat kiírása előtt módosította az 1946-ban létrehozott intézet alapító okiratát és változtatott feladain. Korábban még az intézet megszűnéséről is lehetett hallani, ám végül a kulturális tárca inkább erősíteni szeretné az elmúlt időszakban kissé a helyét kereső háttérintézménye szerepét. Koncz Erika helyettes államtitkár közölte, hogy a szakmai a vezetői posztra beérkezett két pályázat közül javasolta a zsűri Borbáth Erika kinevezését. A tárca korszerűsítené az intézetet, amelyben nagy szerep jut a kultúrakutatásnak és a regionális kérdéseknek. Borbáth Erika, aki az elmúlt nyolc évben is az intézetben dolgozott igazgatóhelyettesként, illetve osztályvezetőként, lapunknak elmondta, a tárca szakmai javaslatokat vár tőlük új közművelődési szervezeti modellekre és kísérletekre. Emellett az intézet bővíti informatikai rendszerét, erre az idén a megyei művelődési központokkal együtt húsz millió forintot kapnak. Szerveznek továbbképzéseket és ezután is foglalkoznak az amatőr művészeti csoportok tevékenyégével. Az intézet regionális irodáinak lesz a feladata a kistérségi közművelődés kordinálása. Az új főigazgató hozátette, hogy a jelenlegi 70-80 fős létszám nem csökken és a Hagyományok Házával együtt az intézet továbbra is a Corvin téren marad.
