 |
| Marcus Miller |
Marcus Miller (1959) zeneszerző-, producer-, basszusgitáros az amerikai fekete zene egyik legnagyobb csillaga. Brooklynban született, majd New York nem kevésbé kemény Queens és Jamaica negyedeiben nevelkedett. Zenei fejlődésére nagy hatással volt több hangszeren játszó édesapja és unokabátyja, Wynton Kelly, aki korának egyik legjobb jazz-zongoristája, Miles Davis zenésze és barátja volt.
Miller kezdetben soul, blues és r&b dalokat énekelt, majd 10 éves korától klarinétozni tanult. Három év múlva vette hozzá a szaxofont és a Hammond-orgonát, majd 15 évesen egy Harlem River Drive nevű együttesben lett hivatásos zenész, ahol már basszusgitározott és énekelt. Wynton Kelly révén az amerikai jazz minden rezdüléséről tudott, kívűlről fújta a standardeket, és ha nem volt fellépése, hajnalig jammelt utcazenész barátai között.
1977-ben került a neves jazzfuvolás, Bobby Humphrey együttesébe, és erre az időre tehető káprázatos zeneszerzői karrierjének kezdete. Első kompozícióit Lonnie Liston Smith Love Land című lemezéhez írta, majd 1979-ben gyerekkori barátja, Lenny White (később Returm To Forever) zenekarához csatlakozott. Ekkor érkezett későbbi pályafutásának meghatározó felkérése: maga a "Király", Miles Davis hívta újjáalakuló zenekarához, melyhez végül 1980-ban, a Saturday Night Life TV-showban való vendégszereplést követően csatlakozott.
Miles hat év szünet utáni visszatérése a zeneipar legnagyobb eseményei közé tartozott, és az 1981-ben kiadott The Man With the Horn meg is felelt ennek a várakozásnak. Ismét teljesen új zene született, melynek létrehozásában Millernek oroszlánrésze volt. Davis ugyanis rájött, hogy Marcus személyében nem csak egy lenyűgöző basszusgitárost, hanem egy all-round muzsikust fedezett fel, aki kivételes képességű zeneszerző, ragyogóan hangszerel, sikeres producer és mellesleg a legmagasabb szinten járatos a modern studiótechnikában... Miles épp ilyen partnerről álmodozott, így nem csoda, hogy az új Davis-banda ismét tarolt: újra a legkeresettebb jazzegyüttes lettek a világon! A frenetikus fogadtatást híven őrzi következő albumuk címe, a We Want Miles, melyről Marcus Miller máig műsoron tartja Miles egyik kedvenc darabját, a Jean-Pierre-t.
A Tutu 1996-ban jelent meg, és mint kiderült, a késői Davis-korszak legnagyszerűbb lemeze lett. A mű nyiltan a Desmond Tutu és Nelson Mandela melletti kiállásnak állít emléket, zeneileg Miles trombitajátékán kívül minden Marcus Miller zsenijét dicséri: egyszerre zeneszerzője, hangszerelője, producere és egyszemélyben előadója is a számok nagy részének. A Tutu 1987-ben Grammy-díjat kapott. Barátságuk és munkakapcsolatuk Miles Davis 1991-ben bekövetkezett haláláig megmaradt, remekműveik sorát gazdagítja híres filmzenéjük, a Siesta (Mary Lambert, 1987), majd '87-es albumuk, az Amandla.
Marcus Miller: TUTU Revisited - The music of Miles Davis
Km. Christian Scott - trombita, Alex Han - szaxofon, Federico Pena - billentyű, Ron Bruner - dob.
2009. november 24. 20 óra Petőfi Csarnok
