 |
"Ez operának oratórium, oratóriumnak opera. Természetesen meg lehet rendezni, de kérdés, hogy érdemes-e, mert az olvasott teljes Fausthoz képest az összes színpadi adaptáció roppant hiányos, csak egy-egy szegmensét dolgozták föl a zeneszerzők" - mondta az MTI-nek Kocsis Zoltán, hozzátéve: kizártnak tartja, hogy a tragédia második részét színpadra vigyék, hiszen - Goethe szavával élve - a Faustba annyi minden van "beletitkolva", hogy azt képtelenség megjeleníteni.
"Berlioz kompozíciója szintén adaptáció, hiszen olyan, Goethénél nem szereplő részletek kerültek bele, mint például az utazás a magyar pusztán, ami nyilvánvaló utalás a zeneszerző Liszt Ferenccel való kapcsolatára és Berlioz magyarországi utazásaira" - jegyezte meg Kocsis Zoltán.
A karmester szerint a mű interpretációjának alapkérdése az, hogy Berlioz miként látta Goethe drámáját, milyen elemei ébresztették föl érdeklődését. Úgy vélte: a Faustban a zeneszerzőt a saját egyéniségét tükröző részek ragadták meg.
"Nem meglepő, hogy Berlioz, akinek olasz vér is csörgedezett az ereiben, négy chansont zenésített meg a legnagyobb kedvvel. Négy nagyszerű dalt alkotott: Brander Patkány-dalát, a Bolhadalt, Mefisztó szerenádját és a thuléi király balladáját. Ezek közül Mefisztónak jut két komoly ária. Azt hiszem, Berliozt is Mefisztó érdekelte igazán, az ő alakját körvonalazta pontosabban" - mutatott rá Kocsis Zoltán, hozzátéve: "még Lisztnél sem egyértelmű, hogy Faust-ábrázolását Mefisztó fölé helyezné, és nemcsak a Faust-szimfóniára gondolok. Írt egy Faust-keringőt, amely csupán átdolgozás Gounod operájából, Mefisztó-keringője ellenben saját kompozíció".
A Faust elkárhozásának csütörtöki előadásában kiváló szólisták lépnek fel. A Chicagóban élő Vizin Viktória rendszeresen énekel Budapesten, volt Carmen, Judit A kékszakállú herceg várában és Gutrune Az istenek alkonyában. A spanyol Rubén Amoretti olyan dirigensekkel dolgozott együtt, mint Nikolaus Harnoncourt és Marcello Viotti. Már 2009 őszén énekelte Berlioz Mefisztóját Mexikóban, Ramón Vargas oldalán. A címszerepben fellépő Giorgio Berrugi pályájának különlegessége, hogy klarinétosból lett énekes.
A feljegyzések szerint Berlioz Bécsbe, Prágába és Pestre utazása közben komponálta a Faust elkárhozását, amelyben elhangzik a Rákóczi-induló, és amelyet Pesten 1846. február 6-án hatalmas sikerrel mutattak be. Emlékiratai szerint egy vendéglőben alkotta meg a Faust paraszttáncának refrénjét. A kompozíció három énekesre épül, akik a történet három fő alakját keltik életre. A zenében kiemelt szerep jut a kórusnak és a nagyméretű zenekarnak.
