 |
(MTI) "Nagyon örülök annak, hogy a kultúránk szerte a világban folyamatosan helyre teszi azt, amit a politikusok elszúrnak" ? mondta a nyitókoncert után Kocsis Zoltán főzeneigazgató. Hozzátette: "Tulajdonképpen mi valóban a kultúra követei vagyunk olyan értelemben, hogy megpróbáljuk jóvátenni ezt, s a dolgoknak csak a jó oldalát mutatjuk".
Franciaország egyik legjobb akusztikájú, 1998-ban megnyílt 1600 férőhelyes koncerttermében Brahms I., III., és X. magyar tánca után Bartók Magyar képek című alkotása és a Táncszvit, majd a második részben az Erdélyi táncok és a Román népi táncok dallamai csendültek fel. Az estet Kodály Zoltán kompozíciója, a Galántai táncok zárta. A közönség a műsorban Kocsis Zoltán átiratában Liszt Ferenc II. és III. elfelejtett keringőjét is hallhatta. A karnagy "külön örömnek" nevezte, hogy ismét Franciaországban mutathatta be új hangszerelését. Korábban öt Liszt-átiratát a lyoni filharmonikusok játszották először.
"Öröm volt látni, hogyan fogadta a magyar zenét egy olyan közönség, amelynek ezek a darabok eléggé idegenek és bonyolultak" ? hangsúlyozta Kocsis. "Revelációszerű élménynek" nevezte, hogy "a kezdeti meglepetés után fantasztikusan vette a közönség a lapot, és a koncert alatt megtanulta, hogyan kell ezekre a darabokra reagálni".
"Azért a Táncokkal akartuk megnyitni a szezont, hogy a közönség érezze, Bartók zenéje egyáltalán nem nehéz és depresszív, hanem színes és populáris, nem kell tőle tartani" ? fogalmazott Olivier Leymarie, a Dijoni Opera művészeti vezetője.
A nyitókoncert után novemberben egy hétvégét, januárban pedig egy teljes hetet szentel az operaház Bartók Béla műveinek, fokozatosan haladva a nehezebbnek tartott és Franciaországban kevésbé ismert darabok felé, többek között Várjon Dénes zongoraművész, Perényi Mikós gordonkaművész, a Keller Vonósnégyes, a Lyoni Nemzeti Filharmonikus Zenekar, a Takács Vonósnégyes és a Muzsikás együttes közreműködésével.
Az operaház minden évben egy-egy európai nemzet világába hívja zenei utazásra a dijoni közönséget. Az idén Olaszország mellett Magyarországé a főszerep. "Nem az a célunk, hogy mindent megmutassunk a magyar zenéből, hanem az, hogy a legfontosabb forrásokra vagy korszakokra rávilágítsunk" ? mondta Laurent Joyeux igazgató. "Ha együtt akarunk élni Európában, úgy kell megismernünk és magunkévá tennünk egymás kultúráját, hogy az többé ne hasson idegennek" ? fűzte hozzá.
A tematikusan szerveződő évadban ezért a különböző hatásokat is bemutatják Dijonban. A magyar szezonban például a Bartókra nagy hatást gyakorló Debussy alkotásai is felcsendülnek, majd a Bartókot követő Ligeti György és Kurtág György művei. Márciusban pedig Liszt és a cigányok címmel Vizi Ferenc zongoraművész és a budapesti Cifra együttes ad közös koncertet.
Az opera vezetése azt is fontosnak tartja, hogy ne kizárólag magyarok mutassák be a magyar műveket. Bartók A kékszakállú herceg vára című operája és Concerto zenekarra című műve például finn interpretációban, Esa-Pekka Salonen vezényletével szólal majd meg. Látható lesz a belga Anne Teresa De Keersmaeker magyar zeneszerzők műveire készült Mikrokozmosz című táncelőadása is, fiatal francia tánccsoportok pedig Bartók-művekre készült koreográfiákkal lépnek fel.
Az operaház a magyar évadhoz kapcsolódóan kiadott egy háromszáz oldalas kötetet is, amelyben magyar szerzők franciára fordított műveiből, valamint francia írók Magyarországról írt munkáiból olvashatók részletek.
