(MTI) - A Kossuth-díjas táncművész-rendező szerint a Berlioz-darab kapcsán összetett feladat vár a szegedi operatársulatra: egyszerre kell megjeleníteniük a mű filozofikus mondanivalóját és a Faust-történet szerelmi szálát.
 |
| Kelemen Zoltán |
A hirtelen tereket váltó darab előadásában fontos a szerepe a Kentaur tervezte különleges díszletnek. Ahogy a mű keresztényi világunk alapkérdéseit bolygatja és sokszor borítja föl, ugyanúgy a színpadi tér is képes megfordítani a síkokat, egy pillanat alatt plafonból padló lesz, megváltoztatva ezzel a közönség megszokott nézetét is - fogalmazott Juronics Tamás.
 |
| Kelemen Zoltán és Wendler Attila |
Berlioz műve nem klasszikus opera - ezért is határozta meg a darab műfaját drámai legendaként -, olyan zenei íveket rajzol föl, amelyek filmszerű gondolatokat és képeket tesznek lehetővé. A nézők mintha egy kamerán keresztül látnák a történetet: néha a színpad óriási méretét eltüntetve egy személyre fokuszál a látvány, máskor fölülről szemlélhetők a szobában zajló események - mondta a rendező.
A darabban egy átlagos operához képest sokkal nagyobb feladat hárul az énekkarra, s az előadás szövetébe illeszkedve finoman megjelenik a színpadon a tánc is. A második felvonás balettjelenetének különlegessége pedig, hogy nem táncosok, hanem a művészek mozgatta bábok adják azt elő - közölte Juronics Tamás. A francia romantikus zeneszerző e művét az 1846-os párizsi bemutatót követően csupán néhány alkalommal állították operaszínpadra, leginkább oratorikus formában szokták előadni - tette hozzá a művész.
A szegedi közönség a darabot péntektől két szereposztásban láthatja majd. Faustot László Boldizsár, illetve Wendler Attila játssza, Marguerite-ként Érsek Dóra és Tóth Judit áll a színpadra, Mephistophelest pedig Réti Attila, valamint Kelemen Zoltán alakítja.
