A kiállítás kettős vezérfonallal készült: a tablók sorrendjét, tartalmát kisebb részben az időrend határozza meg (elsősorban a gyermekkor és a pályakezdés bemutatásában érvényesülően); nagyobb részben pedig a tematika:
- Kodály Zoltán életének, munkásságának egy-egy jellemző szakasza, területe, különösen fontos emberi-szakmai kapcsolatai
- zeneszerzői munkásságának egy-egy fontos területe, kiemelkedő fontosságú műfajok, illetve művek
- a népzenekutatás
- zenei nevelői tevékenység
- végül, de nem utolsó sorban, szakmai-közéleti szerepvállalása hazai és külföldi fórumokon
A kiállítás kép- és dokumentum-anyagát a Kodály Archívum, a Kodály Intézet és a Magyar Fotográfiai Múzeum bocsátotta a szervezők rendelkezésére. Továbbá több képet felhasználtak az Eősze László szerkesztésében, az 1970-1980-as években a Zeneműkiadónál több kiadásban megjelent Kodály Zoltán élete képekben és dokumentumokban című album fotóiból.
Az idézetek Kodály Zoltán Visszatekintés; Közélet, vallomások, zeneélet, valamint Magyar zene, magyar nyelv, magyar vers című könyveiből származnak, de olvashatók részletek hátrahagyott levelekből is. A tablókon ezen kívül megtalálhatóak Bartók Béla, Bónis Ferenc, Szabolcsi Bence, Tóth Aladár, Ernest Ansermet, Benjamin Britten, Yehudi Menuhin és mások írásai. A kiállítást a Kecskeméti Kodály Intézetért Alapítvány gondozta, létrejöttét az Oktatási és Kulturális Minisztérium és Budapest Főváros Önkormányzata támogatta. Szerkesztette Ittzés Mihály, a tervezőgrafikus Zalatnai Pál volt.
