Mindenszentek és halottak napja - koncertek Budapesten

Zene

 

(MTI) - A requiemek sorát a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Énekkar kezdi pénteken este a Művészetek Palotájában (Müpa). A Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben Ariel Zuckermann fuvolaművész-karmester vezényli Mozart utolsó és befejezetlen alkotását. A szólót Celeng Mária, Schöck Atala, Szappanos Tibor és Rácz István énekli.

   
Mozart halála után legkedvesebb tanítványa, Franz Xaver Süssmayr fejezte be a töredékben maradt művet. Még ma is vitatják, vajon Süssmayr rendelkezésére álltak-e Mozart által hátrahagyott vázlatok, vagy pedig saját ihletéből írta meg a hiányzó Sanctust, Benedictust és az Agnus Dei első szakaszát.
  
Vasárnap este - szintén a Müpában - Brahms Német requiemjét játssza a Magyar Telekom Zenekar, a zeneigazgató, Keller András vezényletével, közreműködik a Purcell Kórus. A mű különlegessége, hogy a komponista német nyelvű szöveget válogatott össze Luther bibliájából a hét tételes darab megírásához. A korábbi requiemek latin szövegekre íródtak, csak Heinrich Schütz Musikalische Exequien című gyászszertartás-zenéje épült német nyelvre.
   
Verdi Requiemje két alkalommal csendül fel az Operaházban, szombaton és hétfőn este. Bakonyi Anikó, Gál Erika, valamint két külföldi vendégművész, Stuart Neill és Peter Mikulás közreműködésével hallhatja a művet a közönség. Az estek karmestere Medveczky Ádám.
   
Kollár Imre, a MÁV Szimfonikus Zenekar művészeti vezetője rendhagyó műsort választott hétfő estére. A Budapesti Operettszínházban - új koncerthelyszínükön - Fauré Requiemje, Poulenc Stabat Matere és Verdi Quatro pezzi sacri (Négy szent ének) című kompozíciója szólal meg a három zenei világot elkülönítő két rövid szünettel.
   
Gabriel Fauré a César Franckot követő nemzedék tagja, elsősorban templomi orgonista, de jelentős pedagógus is, a Párizsi Conservatoire zeneszerzés tanára, később igazgatója volt. 1888-ban komponálta Requiemjét, amelyben a hagyományos latin gyászmise szövegét zenésíti meg. Harmóniavilága, dallamai, hangszerelése jellegzetesen francia, igényesen finom, ellentétben Francis Poulenc nagyon kényes technikai igényű Stabat Materével - jegyezte meg Kollár Imre, hozzátéve: Poulenc művét, amely a nagypéntek liturgiájához kapcsolódik és a megfeszített Jézust sirató Máriáról szól, 1950-ben komponálta.
   
Giuseppe Verdi utolsó művével, a Négy szent énekkel szinte átlépte a XX. századot: bár régi egyházi szövegeket zenésít meg, a stílusra a teljes megtisztulás jellemző. A harmóniavilága olyan meglepően bonyolult a Te Deum tételben, hogy már előremutat Poulenc posztimpresszionizmusa felé.