(MTI) - A dalszínházban működő két érdekvédelmi szervezet is tiltakozását fejezte ki Hegyi Árpád Jutocsa, a dalszínház főigazgatójának a jövő évi előadások számának megkurtítására vonatkozó tervei miatt.
A kulturális minisztérium vezetése nem kíván beavatkozni a Magyar Állami Operaház vezetőinek szakmai kompetenciájába - közölte a tárca kedden az MTI-vel azután, hogy Bozóki András miniszter és Vass Lajos politikai államtitkár az intézmény vezetőivel köztük Hegyi Árpád Jutocsa főigazgatóval és Keveházi Gábor balettigazgatóval tárgyalt.
A tájékoztatás szerint "a megbeszélésen felszínre kerültek az Operaház modernizációjával kapcsolatos eltérő szakmai megközelítések, a minisztérium vezetése azonban az Operaház vezetőinek szakmai kompetenciájába nem kíván beavatkozni". Egyetértés alakult ki abban, hogy az intézmény modernizációját kormányzati támogatással feltétlenül folytatni kell - írta a szaktárca.
A Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete operaházi alapszervezete arról tájékoztatta kedden az MTI-t, hogy egyetért azzal a levéllel, amelyet az Opera balettigazgatója, Keveházi Gábor írt pénteken Hegyi Árpád Jutocsának, a dalszínház főigazgatójának.
Eközben Hegyi Árpád Jutocsa főigazgató és az általa kinevezett vezetői gárda visszahívását kezdeményezték Bozóki András kulturális miniszternek írt keddi levelükben a Magyar Állami Operaház Közalkalmazotti Tanácsának tagjai is.
"A Magyar Állami Operaházban kialakult elfogadhatatlan szakmai és morális helyzetért Hegyi Árpád Jutocsa és az őt idáig támogató főzeneigazgató a felelős. Szakmai dilettantizmusuk, karrierizmusuk, féktelen hatalomvágyuk, kalandor hozzáállásuk alkalmatlanná teszi őket a Magyar Állami Operaház vezetésére. Hegyi Árpád Jutocsát és Kesselyák Gergelyt mint vezetőt a továbbiakban nem tudjuk elfogadni" - fogalmaztak az MTI-hez is eljuttatott levélben az aláírók. Jelezték, levelükkel eddig azért nem keresték meg Bozóki Andrást, "hogy a választás időszakában a Magyar Állami Operaház problémái, tarthatatlan helyzete ne válhasson a választási kampány eszközévé".
Keveházi Gábor, a Magyar Állami Operaház balettigazgatója pénteken azért szólította fel lemondásra a főigazgatót, mivel szerinte az hozzá nem értő módon csökkentette a bemutatók és balettek számát, s teljesen önhatalmúan belenyúlt az Operaház, a Nemzeti Balett 2006-2007-es műsortevébe, anélkül, hogy vele előzetesen egyeztetett volna. Hétfőn pedig Kesselyák Gergely főzeneigazgató fordult levélben a dalszínház főigazgatójához, mert ő is elfogadhatatlannak tartja a jövő szezon tervezetét, amelyben 52 előadást hagynának el, s az Operaház így összesen 265 előadást tartana. Rámutatott: a pályázatukban leírt sarokszámokhoz kell ragaszkodniuk, abban évi 310 előadást ígértek, 213 fős zenekarral, 170 fős kórussal, és 70 állandó magánénekessel számoltak.
Hegyi Árpád Jutocsa pénteki közleményében azt írta, hogy vezetésével megkezdődött az Operaház modernizációja: a gazdasági egyensúly létrehozása érdekében tizedével csökken az előadásszám, átalakítják az Erkel Színházat és új informatikai rendszert állítanak üzembe. Új kamara-színpadot hoznak létre, korszerűsítik a világítást, szakszerűbben tervezik a költségeket és bevételeket a hatékonyabb működés, a magasabb művészi teljesítmény érdekében. Hozzátette: "széles körben egyeztettünk, és a vezetőség valamennyi tagja egyetértett a változtatásokkal, közösen határoztunk".
Az NKÖM sajtóközleménye
Bozóki András kulturális miniszter és Vass Lajos politikai államtitkár a mai napon tárgyalt az Operaház vezetésével, köztük Hegyi Árpád Jutocsa főigazgatóval és Keveházi Gábor balettigazgatóval. A megbeszélésen felszínre kerültek az Operaház modernizációjával kapcsolatos eltérő szakmai megközelítések, a minisztérium vezetése azonban az Operaház vezetőinek szakmai kompetenciájába nem kíván beavatkozni. Egyetértés alakult ki abban, hogy az Operaház modernizációját kormányzati támogatással feltétlenül folytatni kell.
A kormány még márciusban döntött arról, hogy 250 millió forintot juttat a Magyar Állami Operaház főigazgatója által kidolgozott modernizációs program első szakaszára. A korszerűsítés célja, hogy a művészi értékek megtartása mellett racionálisabb működési és gazdálkodási struktúra jöjjön létre. A program fő eleme az új működési rendre való áttérés, melyhez a repertoár szakmai szempontok szerinti szelekciója és csökkentése szükséges, valamint a fokozatos áttérés a költségtakarékosabb blokk-rendszerű működésre, egy házi színpad kialakításával. A modernizációs program része az Erkel Színház PPP-konstrukcióban megvalósuló rekonstrukciója és korszerűsítése is. Emellett az Operaház finanszírozási szerkezetének javítására, a jegyár-szerkezet átalakítására és a marketingmunka erősítésére kell, hogy sor kerüljön.
Budapest, 2006. május 9.
