Két évvel a nagy pesti árvíz után, 1839-ben a húszas évei végén járó, de már Európa zeneéletében sztárrá lett Liszt Ferenc felajánlotta az elmaradott, katasztrófában félig elpusztult város számára egyik koncertjének teljes bevételét, hogy abból a város alsó- és középfokú Nemzeti Zenedét alapítson. Időközben lezajlott reformkor, forradalom, szabadságharc, megtorlás és kiegyezés, végül 1875-ben már az egyesített Budapesten nyílt meg az intézmény - először Liszt saját lakásán, később egy Andrássy úti palotában. A helyet hamar kinőtte a gazdagodó zenei közélet, és a századfordulón már új Zeneakadémiát tervezett az állam megbízásából Korb Flóris és Giergl Kálmán. 1907-ben átadták az új század ízlésének megfelelő, szecessziós stílben fogant épületet - szecessziós építészetünknek ez az egyik, világszerte ismert csúcsteljesítménye. Most ezt az épületet és a benne működő intézményt kell a XXI. század igényeihez igazítani, úgy, hogy eredeti szépsége csorbítatlan maradjon. A műemléki felújításhoz két másik épület, az iskola bizonyos funkcióit átvevő Wesselényi utcai ház, illetve a Bartók Konzervatórium felújítása is csatlakozik, de a 10 milliárd forintos költségvetés nagy része a Zeneakadémia szecessziós szépségű tereinek megújulását fedezi, a pályázaton nyertes Pazár Béla-Magyari Éva építészpáros tervei szerint.
