 |
|
Sebestyén Márta |
A folkélet virágzik, a legfiatalabb generációk is felfedezik maguknak és tanulják, használják a népzenét, magasan képzett zenész-tanárokra tehát nagyobb szükség van, mint valaha. A népzenetanárok és előadóművészek felső szintű képzését elindító tanszék 2007 őszi megalakulása mégis sokaknak óriási meglepetés volt. Nem az hogy megalakult, hanem a felismerés, hogy eddig ilyen nem létezett. A tanári szobában többek között Sebő Ferenc, Halmos Béla (a táncház mozgalom úttörői, népzenekutatók, zenészek), Eredics Gábor (Vujicsics-alapító), Farkas Zoltán "Batyu" (néptáncos), Borbély Mihály (Vujicsics, különböző jelentős jazzformációk) fordulnak meg.
A tanszék tanári karát most Balogh Kálmán képviseli. A sokoldalú cimbalomművész saját zenekarával, a Gipsy Cimbalom Banddel a zenélés egy egészen különleges színét mutatja. Magyar és roma népzenétől a flamencón át a klezmerig, illetve jazzig terjed repertoár.
Szigorúan eredeti hagyományok mentén zenél a Fonó és a Dűvő zenekar. Az autentikus megszólalást évek, évtizedek óta saját gyűjtéssel tökéletesítik. A Fonó Együttes és neves prímása, Pál István "Szalonna" Kárpát-medencei vokális és hangszeres népzenét játszik, azaz a magyar mellett az itt élő népek (szlovák, román, zsidó, cigány, ruszin, horvát) bármelyikének dallamai feltűnhetnek. A népi vonósok kísérő hangszereinek egyik játékmódjáról elkeresztelt Dűvő főleg a palóc zenére koncentrál. Ők is foglalkoznak terepkutatással, aminek eredményeként Hrúz Dénes harminc éve alapított együttese rákapott a szászcsávási és az erdőszombattelki zenékre is.
Sebestyén Márta mellett az est hagyományőrző vonalát erősíti Berecz András énekes-mesemondó is. Ha létezik a műfajnak sztárja, akkor Csík János és zenekara biztosan az. Hagyományos magyar népzenét játszanak, de úgy, hogy a műfaj iránt kevésbé érdeklődő fiatalok tömegei is felkapták a fejüket. A zenekar külsős tagja Dresch Mihály szaxofonos, akinek páratlan életműve a jazz kifejezésvilágát és a Kárpát-medence hangszeres népzenéjét, elsősorban az erdélyi, moldvai zenéket hozza egymással reakcióba.
Krulik Zoltán és az idén 25 éves Makám az autonóm népzenei feldolgozások egyik úttörője. A hetvenes évek közepén Nyugat-Európában is zajos sikert aratott Kolindát tartják az első hazai világzenei együttesnek. Ez a kifejezés akkoriban még nem létezett, amikor pedig felbukkant, a címke ellen a zeneszerző, gitáros Krulik Zoltán sokáig tiltakozott. A Makám zenéje kelet-európai, balkáni, ázsiai hagyományos dallamok, letisztult, modoros sallangoktól mentes szintézise a rock és a jazz szabadon szárnyalásával, az utazások végtelenével vagy éppen a dal bensőségességével.
A harmadik népzenei csúcstalálkozón mindkét megközelítés a legmagasabb szinten képviselteti magát.
2010. január 19. 19.30
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
A népzene ünnepe
Km.: Fonó zenekar, Berecz András, Dűvő népzenei együttes, Csík zenekar és Dresch Mihály, Makám, Balogh Kálmán Gipsy Cimbalom Band, Sebestyén Márta
